Pálfi György Wass Albert-filmet forgatna

  • narancs.hu
  • 2019. január 7.

Film

Trianon traumájáról készítene egy horrorfilmet Pálfi György, Wass Albert novellájából,

A rendező a januári Filmvilágnak adott interjút, ebben beszélt legújabb filmötletéről, vette észre a Magyar Hang. Pálfi azt mondta,  filmet készíteni Magyarországon csak közpénzből lehet, amit a kormány oszt szét, tehát muszáj együttműködni velük. Márpedig ő az országot szeretné szolgálni, és nem érti, miért utasítják el időről időre. Már azzal is elégedett lenne, a Filmalap legalább a filmtervek kidolgozásában támogatná. Ezért próbál meg olyan ötletekkel előállni, amiket szerinte nem lehet visszautasítani. Ilyennek gondolta a Toldit, Rejtő Jenőt, vagy a Cserna-Szabó András regénye alapján tervezett Sömmit. Ezek elég nagyszabású és drága filmtervek voltak, ám Pálfi most már megelégedne mindössze 300 millióval is, amiből ki tudná hozni a horrort „Trianon traumájáról, a jobboldali pártok kedvenc írójától, a sok faluban szobrot kapó Wass Alberttől. Ha ezt sem támogatják, akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy nincs szükségük a munkára, amit rendezőként el szeretnék végezni.”

false

 

Fotó: MTI

A felvetésre, miszerint Wass személye körül éles politikai viták zajlanak, Pálfi azt válaszolta: neki nem ezzel kell foglalkoznia, hanem hogy jó filmet készítsen a történetből. Szerinte Wass nem volt a legjobb írók egyike, de „azt el lehet ismerni, hogy jó történetmesélő volt.” Az antiszemitizmus-vádról a rendező azt gondolja, hogy a Vukot meg a nácikkal kollaboráló Fekete István írta, aki a „mai napig betiltott Kovács István című film forgatókönyvét írta Páger Antallal a főszerepben.” A Vukról mégis le tudják választani ezt a vádat, és Pálfi szerint Wass Albert műveiről is le lehet.
A rendező egyébként megköszönte a Filmalapnak azt is, hogy hét év után támogatták egy filmjét, Az Úr hangját, miután a Toldinak megítélt 900 milliós támogatást visszavették.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.