tévésmaci

Paripaló, paripaló, pari paló

  • tévésmaci
  • 2012. március 2.

Film

Amikor Sztupa és Troché a Placa Catalunyán följöttek a metróból, szinte rögtön elnyelte őket a kikötőhöz vezető híres sétálóutca, s mi - be kell ezt vallani - szem elől tévesztettük őket. Felhívtuk Ómafát, hogy megtudjunk valamit, de kinyomott. Most itt állunk, semmit nem tudván.

Beszéljünk tehát másról. Elmeséljük, hogy a lap beltestében ordas disznóságok színtereként emlegetett Vazovova utca kiről kapta a nevét, jó? Csak előbb még arról is szót ejtünk, hogy mi nem ám a mai kleingaunerek ügyködései miatt szeretjük azt az utcát, hanem azért, mert 1952-ben itt - a Csemadok pozsonyi alapszervezetének székházában - alapították meg azt a tánccsoportot, ami később Ifjú Szívek néven vált ismertté. Hát, szevasztok, Ifjú Szívek! De kiről kapta nevét az utca, a Vazovova utca. Az a baj, hogy mi csak Hriszto Botevet ismerjük (na ja, a bolgár Petőfi, vaz - mondaná Troché, ha nem nyeli el a Rambla), pedig nyugodtan ismerhetnénk Ivan Vazovot (1850-1921) is: abba az iskolába járt, ahová Botev apja. Pedig Vazov, a modern bolgár irodalom megalapozója, nagy bajuszú, szép ember. A művei megjelentek magyarul is, hogy mást ne mondjak, a Rabigában. A kis Vazov már nagy csávó volt (Plovdivban lehúzott) középiskolás évei alatt is: szemben a kor elitjének jó szokásával, idegen nyelvként nem törököt vagy görögöt tanult, hanem fransziát. Ám atyja, az ősz Vazov már korántsem volt ennyire jó arc, mert erősen szorgalmazta, hogy fia hagyja a manóba az irodalmat, legyen inkább sikeres üzletember, abban van a pénz (mint ezt a hősünkről elnevezett utca későbbi története is igazolja). Hiába állt ki mellette törékeny édesanyja, a fő Vazov Romániába száműzte a bizniszbe sarját. Hogy mi történt vele ott, s később a romantikus Odesszában, arról már nem beszélhetünk sajna, mert kezdődik a tévé - s valljuk be, ha a Vazovova utcában csak hatvanévente történnek nagy dolgok, hát a következő említésig lesz is mit megnéznünk.

Pénteken (3-án) a közelgő berlini zsűrielnöksége tiszteletére a Cinemax 12.55-kor leadja Mike Leigh Titkok és hazugságok című tök jó filmjét. Este ugyanitt Frankie Boy szédíti Kim Novakot Az aranykezű férfi c. 1955-ös ff filmben (én ellenállnék, ha Kim lennék).

Szombaton, ha véletlenül a tegnapi csatornán maradt a tévé, lezúzhatjuk 22.20-kor az Emésztő harag című japán krimit, különben be kell érjük a fél nyolckor nyomott Verdákkal az RTL Klubon. Akkor most összekötöm a Verdákat az RTL Klubbal, úgy, hogy mindenki jól jön ki belőle. A Verdák ugyanis a Doc Hollywood kisautókra hangszerelt animációs változata. E film főszereplője pedig a fénykorát élő Michael J. Fox volt - egy nyálgép. De látták önök nevezettet aMents meg! ötödik évadában? (itt a kötés: az RTL Klub adta, de van nyilván DVD-n is), egyszerűen fantasztikus. S nem azért, mert beteg.

Vasárnap Truffa a Dunán este nyolckor: Amerikai éjszaka - amikor a filmesek magukról beszélnek, az szerintem olyan, mint amikor a taxisok egymást fuvarozzák. Erről jut eszembe, hogy egy óra múlva A majmok bolygója - ezredszer - a Filmmúzeumon.

Hétfőn az Egerek és emberek éjfél után az MGM-en segít eldönteni, hogy Gary Sinise színész-e. John Malkovichról ne is beszéljünk. Este nyolckor Takeshi Kitano a Bábokkal benéz a Cinemaxra, s kilenctől a Film+-on dől a Dominó, amiben DelRoy Lindo és Mickey Rourke (töltényöv a vállán, kettősen) helytelenkednek Keira Knightley-val. Utána Született gyilkosok. Hogy oda ne rohanjak!

Kedden éjjel egykor a Filmmúzemon: Itt van, megjött Zampano! Fél nyolc után kezdett amúgy az HBO-n Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le.

Szerdán dobszerda.

Csütörtökön Piszkos Harry az MGM-en, este tíz előtt tíz perccel. Aha, ismerlek én, mákvirág, te vagy a Piszkos Fred húga, a kis Harriett, aki szortiment, esetleg máshová. S úgy fejezzük be a hetet, ahogy elkezdtük: egy 1955-ös fekete-fehér amcsi filmmel az m2-n, éjfél után. Bár A bikaviadorban nem játszik Sinatra, annál inkább Anthony Quinn, aki Maureen O'Harát környékezi meg.

Tévézni általában elpocsékolt idő.

Figyelmébe ajánljuk