tévésmaci

Paripaló, paripaló, pari paló

  • tévésmaci
  • 2012. március 2.

Film

Amikor Sztupa és Troché a Placa Catalunyán följöttek a metróból, szinte rögtön elnyelte őket a kikötőhöz vezető híres sétálóutca, s mi - be kell ezt vallani - szem elől tévesztettük őket. Felhívtuk Ómafát, hogy megtudjunk valamit, de kinyomott. Most itt állunk, semmit nem tudván.

Beszéljünk tehát másról. Elmeséljük, hogy a lap beltestében ordas disznóságok színtereként emlegetett Vazovova utca kiről kapta a nevét, jó? Csak előbb még arról is szót ejtünk, hogy mi nem ám a mai kleingaunerek ügyködései miatt szeretjük azt az utcát, hanem azért, mert 1952-ben itt - a Csemadok pozsonyi alapszervezetének székházában - alapították meg azt a tánccsoportot, ami később Ifjú Szívek néven vált ismertté. Hát, szevasztok, Ifjú Szívek! De kiről kapta nevét az utca, a Vazovova utca. Az a baj, hogy mi csak Hriszto Botevet ismerjük (na ja, a bolgár Petőfi, vaz - mondaná Troché, ha nem nyeli el a Rambla), pedig nyugodtan ismerhetnénk Ivan Vazovot (1850-1921) is: abba az iskolába járt, ahová Botev apja. Pedig Vazov, a modern bolgár irodalom megalapozója, nagy bajuszú, szép ember. A művei megjelentek magyarul is, hogy mást ne mondjak, a Rabigában. A kis Vazov már nagy csávó volt (Plovdivban lehúzott) középiskolás évei alatt is: szemben a kor elitjének jó szokásával, idegen nyelvként nem törököt vagy görögöt tanult, hanem fransziát. Ám atyja, az ősz Vazov már korántsem volt ennyire jó arc, mert erősen szorgalmazta, hogy fia hagyja a manóba az irodalmat, legyen inkább sikeres üzletember, abban van a pénz (mint ezt a hősünkről elnevezett utca későbbi története is igazolja). Hiába állt ki mellette törékeny édesanyja, a fő Vazov Romániába száműzte a bizniszbe sarját. Hogy mi történt vele ott, s később a romantikus Odesszában, arról már nem beszélhetünk sajna, mert kezdődik a tévé - s valljuk be, ha a Vazovova utcában csak hatvanévente történnek nagy dolgok, hát a következő említésig lesz is mit megnéznünk.

Pénteken (3-án) a közelgő berlini zsűrielnöksége tiszteletére a Cinemax 12.55-kor leadja Mike Leigh Titkok és hazugságok című tök jó filmjét. Este ugyanitt Frankie Boy szédíti Kim Novakot Az aranykezű férfi c. 1955-ös ff filmben (én ellenállnék, ha Kim lennék).

Szombaton, ha véletlenül a tegnapi csatornán maradt a tévé, lezúzhatjuk 22.20-kor az Emésztő harag című japán krimit, különben be kell érjük a fél nyolckor nyomott Verdákkal az RTL Klubon. Akkor most összekötöm a Verdákat az RTL Klubbal, úgy, hogy mindenki jól jön ki belőle. A Verdák ugyanis a Doc Hollywood kisautókra hangszerelt animációs változata. E film főszereplője pedig a fénykorát élő Michael J. Fox volt - egy nyálgép. De látták önök nevezettet aMents meg! ötödik évadában? (itt a kötés: az RTL Klub adta, de van nyilván DVD-n is), egyszerűen fantasztikus. S nem azért, mert beteg.

Vasárnap Truffa a Dunán este nyolckor: Amerikai éjszaka - amikor a filmesek magukról beszélnek, az szerintem olyan, mint amikor a taxisok egymást fuvarozzák. Erről jut eszembe, hogy egy óra múlva A majmok bolygója - ezredszer - a Filmmúzeumon.

Hétfőn az Egerek és emberek éjfél után az MGM-en segít eldönteni, hogy Gary Sinise színész-e. John Malkovichról ne is beszéljünk. Este nyolckor Takeshi Kitano a Bábokkal benéz a Cinemaxra, s kilenctől a Film+-on dől a Dominó, amiben DelRoy Lindo és Mickey Rourke (töltényöv a vállán, kettősen) helytelenkednek Keira Knightley-val. Utána Született gyilkosok. Hogy oda ne rohanjak!

Kedden éjjel egykor a Filmmúzemon: Itt van, megjött Zampano! Fél nyolc után kezdett amúgy az HBO-n Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le.

Szerdán dobszerda.

Csütörtökön Piszkos Harry az MGM-en, este tíz előtt tíz perccel. Aha, ismerlek én, mákvirág, te vagy a Piszkos Fred húga, a kis Harriett, aki szortiment, esetleg máshová. S úgy fejezzük be a hetet, ahogy elkezdtük: egy 1955-ös fekete-fehér amcsi filmmel az m2-n, éjfél után. Bár A bikaviadorban nem játszik Sinatra, annál inkább Anthony Quinn, aki Maureen O'Harát környékezi meg.

Tévézni általában elpocsékolt idő.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.