Itt van az argentinok jolly jokere, a Szemekbe zárt titkok és a Kínai, elvitelre sztárja, a telefonkönyvet is érzéssel eljátszó Ricardo Darín; sok nézésben megfáradt szeme a szemközti házat pásztázza, ahol feleségét sejti egy másik férfi karjaiban. És itt van Javier Cámara, az Almodóvar-filmek visszatérő szereplője, akit piknikus alkata nem a hősszerelmes szerepekre predesztinált, így neki a könyvelőtípus jutott, aki ügyetlenül bókol, csak hogy visszahódítsa egyszer már jól otthagyott feleségét. De ni csak, az ott nem Eduardo Noriega, aki a Nyisd ki a szemed-del katapultált a nemzetközi ligába, s legutóbb épp Schwarzeneggerrel akasztott bajszot? De bizony, ő lesz az, kicsit elfojtásos, s kicsit munkahelyi légyottra hajt, vajh mi sül ki belőle? És Jordi Mollá meg Luis Tosar? Ha nincs még nekik, nosza, dobja már meg valaki őket egy életmű-Goyával (az Oscar spanyol változata)! Vannak filmek, amikben a felsorolt élethelyzeteknek súlyuk van, s vannak olyanok, melyekben jól öltözött színészek könnyed eleganciával megoldják a feladatot; úgy, hogy a gajra ment életek már-már kívánatosnak tűnnek. A Péntek Barcelonában ilyen film.
Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány
