tévésmaci

Róka szalad a fák alatt

  • tévésmaci
  • 2023. március 8.

Film

Amikor Sztupa és Troché motorbiciklire szálltak, a nagymamának öltöztetett Ómafa pattant az oldalkocsiba.

Pattant? Dehogy pattant, abban a pillanatban, hogy magára öltötte jelmezét, a mozgása is nekiöregesedett, teljes lényével átélte a szerepét. Sztupa meg is jegyezte, hogy tán nem kéne túlzásokba esni, végtére is a legkorszerűbb, legdrágább nagyiruhában feszítesz. Úgy nézel ki, mint az anyakirálynő a rókavadászaton, mozoghatnál úgy is, mint egy sportos nyugati nyugdíjas. Csak az irigység mondatja ezt veled, morgott vissza Ómafa. S hát tény, ami tény, Sztupa imádott beöltözni, voltak különösen kedves jelmezei is. Okkal tette hát a tétjét Ómafa arra, hogy a nagymamaszereptől sem idegenkedne. Sztupa mintha kitalálta volna a gondolatát: igenis, jobb nagymama lennék, mit te. Miért? Talán több csokit-cukit vennél a kis­onokáknak? Többet tudnál félretenni a nyugdíjadból? Sztupa erre már nem válaszolt, méltatlannak érezte, igazából egy kis lelkiismeret-furdalása is volt, hisz’ a nagymama dolga ezúttal csak afféle sétálószerep, nagy jóindulattal figyelemelterelés, a cselekvés az igazi motorosok dolga, és ő teszi a dolgát, míg Ómafa csak riszálja magát. S e tudat magabiztossá is tette, s már az sem zavarta nagyon, hogy a motorbiciklit Troché vezeti, ő meg mögötte ül. Szerette ő a hátsó ülést, az egy fokkal magasabban volt, mint az első, s volt előtte egy ilyen lapos, félkör alakú kapaszkodó. Ráadásul, ahogy felült s elhelyezkedett, pont lelátott Ómafa – kétségkívül nagymamás – bukósisakjára. Bilikék volt, a közepén egy fekete csíkkal, az övé bezzeg piros volt, és a kis simlédere is vagánnyá tette. Annyira vagánnyá, hogy amikor Troché végre berúgta a motort (ők úgy mondták, hogy a „motrot”), magában csak annyit mondott: vumm, vumm, mint a nagy vagányok. Nekivágtak, Troché szinte ráhasalt a benzintankra és tövig húzta a gázt, s amikor megigazította a szemüvegét, és csak fél kézzel fogta a kormány szarvát, akkor sem lengtek ki, csak nyílegyenesen vágtak előre. Ómafa bukósisakja alól elszabadult egy ősz tincs, s szaladt velük a szélben. A menetszélben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.