Interjú

„Én voltam az egér”

Will Merrick filmrendező, vágó

Film

A Keresés című, 2018-as thriller kizárólag egy számítógép képernyőjén játszódik. A rendhagyó koncepciójú film Eltűnt címmel kapott folytatást, amelyben egy kamasz lány igyekszik felkutatni a dél-amerikai nyaraláson eltűnt édesanyját – mindezt ugyancsak képernyőképeken keresztül követhetjük. Az Eltűntet a Keresés vágói, Will Merrick és Nick Johnson rendezték – az előbbivel beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Keresés kevesebb mint egymillió dollárból készült, de több mint 75 millió dollárt fialt. Számított ekkora sikerre?

Will Merrick: Egyáltalán nem. Elképesztő volt látni a film útját, személy szerint még csak hasonlóról sem álmodtam. Egy egészen apró projektnek indult, amelyet gyakorlatilag egy csapat fő­iskoláról frissen kikerült alkotó hozott össze. Azzal, hogy bejutottunk vele a független filmes Sundance Filmfesztiválra, máris minden várakozásunkat felülmúltuk. Aztán sorra jöttek a meglepetések: világszerte forgalmazták, majd zöld utat kapott az Eltűnt is. Pedig az egész egy őrült ötletből fejlődött ki: próbáljunk meg elmesélni egy egész filmet képernyőn keresztül.

MN: Kinek az ötlete volt, hogy ön és Nick Johnson üljenek át a vágószobából a rendezői székbe?

WM: Mivel a mozi elég jövedelmezőnek bizonyult, a stúdió számára nem volt kérdés, hogy folytatást szeretnének. A Keresést rendező Aneesh Chaganty viszont nem akart még egy ilyen formátumú filmet dirigálni, új kihívásokra vágyott. Ő, a forgatókönyvet vele együtt jegyző Sev Ohanian, valamint Natalie Qasabian producer egy alkotói csapatot alkotnak, akikkel a Keresésen kívül is dolgoztunk már együtt: a partneremmel, Nick Johnsonnal együtt vágtuk a Fuss című, 2020-as thrillerjüket. Nos, ők úgy gondolták, az a legjobb, ha olyan készíti az Eltűntet, aki ismeri az ilyen filmek világát. Nickkel ugyanis pontosan tudjuk, hogyan néz ki a munkafolyamat, milyen gondolkodást követel a mozi. Egy kívülről érkezőnek sokkal nehezebb lett volna hozzászoknia ehhez az egészhez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.