Film

Az érzelmek igájában

Jerzy Skolimowski: IÁ

Kritika

Nem olyan nemes, mint a ló, (egyesek szerint) nem olyan intelligens, mint a kutya, nem beszélve arról, hogy fennköltségben mennyivel elmarad az olyan vadaktól, mint a szarvas vagy a farkas.

Pedig az egyszerű, bozontos szamár titkos szimbólumként ott poroszkál a nyugati irodalom és filmművészet ösvényein. Robert Louis Stevenson egészen a Cévennes-hegységig menekül, hogy ihletet nyerjen döcögősen induló írói karrierjéhez, és elfelejtsen egy házas asszonyt. Túrája során egyetlen társa egy másik bonyolult nő, Modestine, a szamár, aki csökönyösségével és szeszélyes természetével próbára teszi a fiatal férfi akaraterejét (Travels with a Donkey in the Cévennes, 1879). Modestine Patrickként tér vissza a kissé könnyedebb hangvételű Jó a szamár is (2020) című, francia romantikus komédiában – úgy tűnik, a szamarak verhetetlenek, ha elérhetetlen szerelmesek helyére kell beugraniuk. Persze egyikük sem érhet Robert Bresson legendás Balthazárjának nyomába: ő már nemcsak mellékszereplő, hanem valódi főhős (Vétlen Balthazár, 1966). Ártatlansága, együgyűsége szinte kiprovokálja a vele kapcsolatba lépő emberek durvaságát, de ő minden megpróbáltatás ellenére újra és újra visszatalál szeretett gazdájához, Marie-hoz és küzd, utolsó leheletéig. Persze Balthazár sem teljes fegyverzetben pattant ki Bresson fejéből; az ő előképét Dosztojevszkijnél, A félkegyelműben kell keresnünk. Hiszen a naiv Miskin herceg tiszta szívében különleges helyet foglalnak el ezek a látszólag alantas, butuska állatok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.