Valami, ami kimozdít a hétköznapok nézőpontjából; valami, ami megmutatja azt, ami felett talán elsiklunk a hétköznapi rohanásban. Eric Toledano a különböző kultúrák (jelentsen ez földrészt vagy társadalmi osztályt) találkozásának és egymás megértésének lehetőségeit boncolgatja – ezúttal bevándorlók között. Vizsgálódása során egyszer sem süppedünk didaktikus társadalomkritikába, se ötlettelen humorizálásba – esetleg a lezárást érezhetjük kicsinyt elkentnek. Kárpótlásul azonban a romantika is megkapja azt, ami a romantikáé.
A most is elragadó Charlotte Gainsbourg menekültként érkezik
a bevándorlási hivatalba, mint annyian mások. Ő azonban az asztal másik oldalán ül, ő nem egy ország, nem egy háború, csupán a saját élete elől menekül, úgy, hogy segíteni próbál másokon. Ám a segítségnyújtás kölcsönös lesz, amikor megismerkedik a szenegáli mosogatófiúval, a derűs Sambával (az Életrevalókból már ismert Omar Sy), akit tíz, Párizsban töltött év után a kitoloncolás fenyeget. Kettősüket remek figurák kísérik, és megkapjuk a nem épp szájbarágós, de elég fontos üzenetet is; képeket a tartózkodási engedélyekért állók reménytelen sorairól, a hamis igazolványok és állandó névcserék ördögi köreiről, az alkalmi munkákért folyó mindennapi csatározásokról. S mellé még az állandó félelmet, bujkálást a létező világok legjobbikában, ahol egy jegyellenőrzés a metrón is végződhet kitoloncolással. Csapdahelyzetek és az identitás folytonos válsága, amiből a kilépést csak a jól időzített nevettetés biztosítja, és persze némi romantika – de ez csak mozi.
Forgalmazza a Vertigo Média
