tévésmaci

Sas csapat a trombitásban

  • tévésmaci
  • 2012. március 24.

Film

Amikor Sztupa és Troché a pohár fenekére néztek, nos, azt rendszerint a nyilvánosság kizárásával tették, ráadásul külön-külön. Otthon, ki-ki az övéi szerető és hasonszándékú karéjában. Ám amikor - ritkán - mégis kivételt tettek, s együtt, nyilvános helyen ittasodtak le, abból mindig lett valami kalamajka, és nem egy ilyen alkalom a hatóságok szükségszerű kiszállását is magával hozta.

A néhány cifra eset közül sokaknak nyilván hosszan emlékezetes marad a sorrentói. A mondott település egy hegy falába ékelődik, ami egyenest a tengerből nő ki, tehát a városka bizonyos részei kvázi teraszként nyúlnak a víz fölé; imádják a turisták. Közvetlenül a kikötő fölött az egyik ilyen teraszon van egy vendéglátó-ipari szemszögből is értelmezhető terasz, pizzát és helyi édességeket lehet fogyasztani, hűsítőkkel, s az utca felé fagylaltkimérés is folyik. Itt ücsörgött Sztupa és Troché egy Maurizio nevű - már-már teátrálisan római megjelenésű, öltönyös - fiatalember társaságában, s kétségkívül magas kedvük volt. Számolatlanul rendelték a bocciákat, bottiglia liricákat és gátlástalanul eregették vaskos tréfáikat, nagy figyelmet szentelve eközben minden közelükben megforduló nőszemélynek. Hangosak voltak, feltűnősködtek, de mindvégig megmaradt bennük valami lefegyverző kedvesség, valami züllött, mégis ártatlan báj, aminek köszönhetően nem haragították magukra sem a többi vendéget, akik ugye kizárólag turisták voltak, sem a személyzetet, akik viszont inkább helyiek - ott és akkoriban még nem volt szokás gasztarbajterekre, hospitálókra bízni az efféle munkát. De hogy mi történt, amikor egy türkmén csoport próbált fagylaltért beállni a terasz elé, azt csak egy hét tévézés után tudjuk meg.

Pénteken (24-én) este a nem sokkal e filmjük után világsztárokká kupálódó Wachowski testvérek Bérgyilkosok című marhasága lesz kicsivel kilenc után a ViaSat3 műsorán, amivel kapcsolatban annyit mondhatunk, hogy utána még nagyon bírtuk tőlük a Fülledtséget, ám mikor a világ rácuppant a Mátrixra, mi testvéreket váltottunk. S a Wachowskiak helyett már a Kerschowskiakért rajongtunk, Isabelért és Monique-ért, a Turbine Potsdam e két kiváló futballistájáért. Éjjel egy után a Filmmúzeumon A bagoly és a cicababa (naná: éjjel, bagoly).

Szombaton ugyancsak a ViaSat3-on és ugyancsak kilenckor az Időzített bomba egy ilyen merényletes, robbantásos, IRA-s klasszikus, amiben Tommy Lee Jones üldözi Jeff Bridgest, vagy fordítva, tényleg nem emlékszem már, hisz Tommy Lee-re annyira rászáradt ez az üldözős maszk, hogy akkor is azt hisszük róla, hogy kerget, ha éppen kergetik. Apropó, kergetik: Mások élete éjfélkor az m1-en, Feldobott kő kilenckor a Dunán. Oh, ha én itt eletimologizálhatnám magamat, mi mindent ki bírnék hozni a feldobott, azaz befújt egy szem kőből... de hagyjuk - simítom meg rakoncátlan fürtjeim -, úgysem értené meg senki.

Vasárnap ismét testvérnap, ezúttal a Filmmúzeumon, de ugyancsak kilenctől. Előbb ", testvér, merre visz az utad?, aztán Fargo. Az HBO azonban már rajta van Oscaron, nyolctól A király beszédével, majd a Gettómilliomossal - éjjel egytől adják a gálát. A magam részéről a déli egyes Sodrásbant ajánlom az egyesen.

Hétfőn még mindig a jó öreg Takeshi Kitano zúzza Emésztő haraggal a Cinemaxon, este tíz után.

Kedden olyan lesz, mint az Idétlen időkigben Bill Murray-nek, felkelünk este és 23.25-től megint Takeshi, megint Kitano, megint a Cinemaxon. Most aTűzvirágok. Aki viszont korán kel, eltölthet egy szép amerikai estét a Filmmúzeumon, este héttől Casablanca, tizenegytől Egy amerikai Párizsban, éjjel egytől pedig jön Vízmelegítő Károly (Charles Bojler vagy Boyer) a Gázlángban, ez az: Víz- és Gázmelegítő.

Szerdán egy szép filmtörténeti emlék abból az időből, amikor még azt hittük, hogy Treat Williams a Hair után - megérdemelten - A kategóriás sztár lesz: A város hercege, Sidney Lumet tollából, 0.35-kor a Filmmúzeumon.

Csütörtökön logikusan: Hair, este nyolckor a Cinemaxon. Nem kapcsoljuk be a tévét, csak énekeljük. Hangosan.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.