tévésmaci

Szamarak szigete

  • tévésmaci
  • 2012. szeptember 9.

Film

Amikor Sztupa és Troché azt kutatták, hogyan is jutunk a csillagokba, többlépcsős munkatervet eszeltek ki. Mivel abban hamar megegyezésre jutottak, hogy a csillagok az éjszakai dombok mögött a legszebbek, kellett először is egy dombra néző ház. Vegyék meg vagy béreljék ki?

Troché, mint mindig, most is optimista volt, vegyük ki pár napra, és túl is leszünk rajta, a fenének lesz aztán kedve egész életében a dombokat bámulni. Éjjel még csak hagyján, de mit nézzek rajta nappal, vagy ha a sötétedés után eltakarja a csillagokat a vastag felhőtakaró? Sztupa, bár a pár napot durva túlzásnak találta, maga sem gondolt hosszabb szemlélődésre pár hónapnál. Ki is néztek egy dombra néző házat, de sem eladni, sem kiadni nem akarták. Végül abban egyeztek meg a gazdával, hogy használhatják egy ideig a padlást, a tető teljes felújítása fejében - Troché tovább is állt volna menten, de Sztupa ragaszkodott pont ahhoz a házhoz, így rövid hezitálás után a tulaj markába csaptak, és meg is itták rá az áldomást. Jövő héttől akkor jövünk. A házigazda a hátralévő napokban szépen kitakaríttatta a padlást a gyerekeivel; a gimnazistaforma fia és a valamivel idősebb lánya alapos munkát végzett, egy porszem nem sok, annyi sem maradt, ami padlásokon - lássuk be - ritkaság. Ide már tényleg lehet hozatni műszereket, csettintett a nyelvével Sztupa, s azonmód értesítette Jancsi titkárnőt, hogy haladéktalanul sürgönyözzék Jénába, tudniillik a Carl Zeiss vállalathoz, hogy indítható a szállítmány az adott címre. Lett is nagy felbolydulás faluszerte - hisz' tudjuk azt, hogy dimbre-dombra néző ház csak faluhelyt található -, amikor a német nagyüzem hatalmas kamionja megállt a Napsugár kisvendéglő előtt, és a Klapka György utcát kereste. Összeszaladt akkor mindenki, sok sváb él arra, így értették minden szavát, de segíteni csak nagy nehezen tudtak, mert a Klapka György utcát mindenki csak úgy ismerte, mint Kisutca. Még a postás (Feri bácsi) sem hívta Klapka György utcának. Tán a tévében úgy hívnák, nézzük meg!

Pénteken (10-én) este nyolckor az MGM-en adott Gengszter című film arról hord össze mindenfélét, hogy milyen volt, amikor a színes fiúk beleköptek Dutch Schultz és Lucky Luciano levesébe, szerintem ebből egy órányi elég is lesz, mert kilenc után kezdődik a Film Manián az Egy személyes ügy című francia magánnyomozós film jelentős sztárparádéval. A ViaSat6-on 22.25-kor indít A fekete macska című olasz horror, s az ember mégis nyugodtabban alszik el, ha előtte zsigerelni látott.

Szombaton délután háromkor csak az előfizetés kényszere állíthat meg, hogy ezredszer is meg ne nézzem a Legénylakást (a Cinemaxon). Este tizenegy előtt a ViaSat3 tolja a Halálos szenvedélyt - úgy látszik az alsó-középfajú bűnfilmek hete lesz ez. Én nem bánom, de nem is faszcinál különösebben.

Vasárnap vissza a ViaSat6-ra, fél tíz előtt jő ugyanis az Éjszakai vadász, ami hát a távol-keleti baromságok barátainak nyújt, gondolom, életre szóló élményt. Az hagyján, hogy tele van jakuzákkal, de Hideo Gosha rendezte, aki kismillió ilyet csinált. Azt persze nem értem, hogy miért nincs benne egyetlen szem jakuzzi sem. Nem szóltak neki, hogy főnök, valami hibádzik?

Hétfőn rendesen adásszünet lenne, nálunk, vörösöknél, de nem állom meg szó nélkül, hogy a Duna este nyolc után kezdi a Petőfi című sorozatot a mélysötét hetvenes évekből, Józsa Imrével a lánglelkű költő szerepében, a rendező, én utána nem nézek, de emlékeim szerint Horváth Ádám. Szomszédok a Pilvax közben.

Kedden végre semmi.

Szerdán viszont egy kis kézimunkával olyan csatornákra is eljuthatunk, mint a FEM+, ami este kilenctől az Irina Palmot, hm, nyomja. Nyolctól volt A Mississippi szirénje az MGM-en, de Truffát csak a vének szeretik. Éjjel egytől ugyanitt A vadnyugati ember.

Csütörtökön egy remekmű remekművű adaptációja az MGM-en, fél tíztől (Tom Jones). Kábé ugyanekkor a Universalon Polanski 'rülete - nem kérdés, hogy Tom győz. De ezért az egy szerencsétlen filmért nem éri meg etetni a hülye tévét árammal, az már biztos!

Figyelmébe ajánljuk