Interjú

„Szemben a széllel”

Nanni Moretti filmrendező

Film

A 70 éves alkotó a drámai Anyám és egy kolosszális bukás, a Három emelet után egy bensőséges és elég őrült, álmodozó filmmel tért vissza. A Fényes jövőben átírja a történelmet, s az olasz kommunisták kiállnak a magyarok szabadságharca mellett. Innen indítottuk a beszélgetést, és a korszellemig jutottunk.

Magyar Narancs: Történelmi nosztalgia, az olasz baloldal mai láthatatlansága hívta elő az ’56-os magyarországi forradalomra reflektáló filmet, mely ráadásul film a filmben?

Nanni Moretti: Csak három­éves voltam 1956-ban, de ahogy a tudatomra ébredtem, rájöttem, hogy ’56-tal a nyugati baloldal elszalasztotta a lehetőséget, hogy kiszabaduljon a Szovjetunió öleléséből, elengedje szellemi függőségét. Nem sikerült megragadni az alkalmat. A szovjet hadsereg 1968-as prágai bevonulása idején már szakadozni kezdett ez a kötelék, az Olasz Kommunista Párt későn ébredt fel sztálini álmából, úgy a 80-as évek felé. Korábban tervezés szintjén gondoltam arra, hogy egy teljes filmet szenteljek ’56-nak, a Nyugat bénázásának, a vasfüggöny mögötti országok letudásának azzal, hogy ez az ő ügyük. Akkor tényleg csak néhány aggódó értelmiségi látta másként a dolgot.

MN: Kevés filmjében ennyire vicces és megható egyszerre. A nyes jövő afféle szerelmes levél a mozihoz, az élethez, a megcsalt eszmékhez. Mi volt a nemzedéke legnagyobb csalódása?

NM: Az eszmék, a gondolkodás függetlenségének a megtartása terén sokan tévutakra kerültek a nemzedékemből. Noha baloldaliként azonosítom magam, már fiatalon elborzasztott a fanatizmus, amellyel sokan modellként tekintettek a Szovjetunióra vagy Mao Kínájára. Ezért nem akartak kiállni a magyar szabadságharc és Nagy Imre mellett.

MN: Milyen állapotban van ma az olasz baloldal?

NM: Ráfér néhány év ellenzékiség, hogy összeszedje magát, és újra rátaláljon a megtépázott indentitásával a maga helyére, valódi szerepére a mai társadalomban. Bizonytalankodó, súlytalan, középszerű alakokkal nehéz jó irányú változásokat előmozdítani. És a politikai paletta eléggé elszomorító. Berlusconi örökségét visszük tovább. Sikerült kettészakítania az országot, az ő 1994-es hatalomba jutása előtt a képviselők még beszélgettek egymással. Egy kereszténydemokrata szóba állt egy kommunistával, a hátukon egy közös múlttal, kollektív emlékezettel. Katolikusok, szocialisták, kommunisták részt vettek az ellenállásban, együtt írták az alkotmányt. Innen jutottunk el odáig, hogy egy jobboldali már nem állt szóba egy baloldalival. Berlusconi kufárkodó politikája egyszerűen ránk égett, Salvini és Meloni is az ő követői.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?