Dokumentumfilm

Szerelempatak

Film

Valahol messze, egy kis faluban nénik és bácsik nosztalgikus hangulatban, szemrebbenés nélkül tárják elénk - mikor finoman, mikor csak úgy, durr, bele - életük legintimebb részleteit.

Kenyérdagasztás, a földeken folyó munka közben vagy domboldali szalonnasütés és pálinkázás mellett nemcsak személyes történeteket ismerünk meg, de olyan szexuáltörténeti és szociográfiai viszonyokat is kézhez kapunk, amelyek eddig talán sokak - ha nem is mindenki - számára ismeretlenek voltak.

Míg egy néni arról beszél, hogy egy darabig azt se tudta, "mi az, hogy élvezés", addig egy másik két nóta között arra emlékszik vissza, hogy ha a férj azt (!) akarta, kaszát, kapát el kellett dobni. A férfiak egyike arról számol be, hogy "nem hiába jött fel a nap értem, szerettem a nőket, az italt, a dógot", de akad olyan is, aki saját megcsalatásának történetét mondja el. Sós Ágnes dokumentumfilmje képeken meg nem jelenített időutazás, amelyből sok minden mellett például az is kiderül, hogy régen nem úgy csókolóztak, mint ma, mert "ezelőtt nem vót az, hogy a nyelvünket dugjuk egymás szájába", s "nem volt ez a csóréra vetkezés" sem.

Mindezek ellenére szó sincs tabudöntögetésről vagy provokációról, s azt is tudjuk, hogy nincs új a nap alatt, Erósz a folklórban címmel olvashattunk például hasonló történeteket, a "jelenséget" máshol más is megírta. Mégis különleges az az erő, ami itt sugárzik. Mégis, mégis e szépen fényképezett, igazán kedves film végén csak oda érkezünk meg, hogy bármennyire helyesek is a nénik és bácsik, azért az öregség mégiscsak elveszett állapot.

Az HBO filmje

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.