rés a présen

„Szeretném csak folytatni”

Kőszegi Edit filmrendező

  • rés a présen
  • 2017. december 23.

Film

rés a présen: Mikor indítottad el a Kugler Art Szalont?

Kőszegi Edit: A Cigány-kép – roma-kép című, Szuhay Péterrel közös dokumentumfilmünk volt a kiindulás, akkor tizenöt kortárs roma képzőművész szólalt meg. 2007-ben az Emlékezés színes álmai című kiállításra a film néhány szereplőjével együtt baktattunk fel a Magyar Nemzeti Galériába. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből több mint kétszáz festményt állítottak ki ott, köztük olyanokat, melyek gyűjtésénél a múzeum Soros-ösztöndíjasaként ott voltam én is. A megnyitó után a festők nálam ünnepeltek, és beszélték el nehéz sorsukat. Ekkor jöttem rá, hogy úgy tudom támogatni őket, ha a lakásomban bemutatom képeiket, s hozzásegítem őket az eladáshoz. A segítésből szenvedélyes gyűjtés lett, a lakásból 2011-től galéria, aztán pedig szalon.

rap: Miért Kugler lett a neve, miért nem Kőszegi?

KE: Mert én valójában Kugler Edit vagyok. Igen, az „5 forintért kuglert venni” féle. Amikor édesapám meghalt, kiderült, hogy csak a művészneve volt a Kőszegi, ugyanis a szüleim, akik színészek voltak, akkoriban ezzel a névvel nem tudtak volna boldogulni.

rap: Három éve költöztetek. Mi változott?

KE: A Szent István téren az egyHáz, a Roma Művészeti Alkotóközösség egyszerűen fantasztikus volt… A földszinttől a negyedikig kiállítás a lépcsőházban, a Romani design, Bogdán János Amigó, mind együtt. Aztán sajnos felmondták nekik a bérletet, és akkor úgy éreztük, mi is megyünk, és átgurítottuk a Szalont az Erzsébet téren. Hiányzik az a közösség, de jöttek új tagok, mint Fátyol Kamilla művésznő, aki új színt, színházat hozott a galéria életébe. Heti három programunk van: színház, vetítés, kiállítás és szalonest váltja egymást. Várjuk a gimnáziumokat, vidéki tanodákat, szakkollégiumokat, külföldi diákokat, akik tárlatvezetés és a filmvetítés során ismerkedhetnek a roma kultúrával, az alkotókkal, a problémáikkal. De szívesen adunk otthont civilek bemutatkozásának is, pl. a Rehab Critical Mass vetítéssorozatának, a Roma Mentor Programnak, az Ébredések Alapítványnak.

rap: Mi lesz a program az ünnepek előtt?

KE: November 25-én a G című, Hidvégi Nóra rendezte előadás előtt Bujtás Mónika kiállítása lesz látható, akinek az egyik festménye maga a darab díszlete is. Másik monodrámánk a Jóslatok, amit Dégi János előadásában láthatunk Bereményi-dalszövegekkel november 28-án, Helle Maximilian zongorakíséretével. December 1-jén Ernelláék Farkaséknál, 13-án szintén Hajdu Szabolcsék Kálmán-napja. December 9-én Én, te, mi címmel bemutató, interaktív színházi tárlatvezetés a Bohócok a Láthatáron nevű csoport előadásában. Ennek a fókuszában is párkapcsolatok állnak. De­cember 1-jén Péli Tamás nyomdokain címmel nyílik kiállítás és ekkor mutatjuk be Lászlóné Takács Ágnes Kunhegyesi Ferencről írt könyvét. Közös adventi vásárokat is tartunk a galéria művészeivel – Bada Márta, Balázs Kitti, Bogdán János Amigó, Bujtás Mónika, Kállai Henrik, Lakatos Erika, Omara –, akik itt helyben segítenek túl lenni a karácsonyi ajándékvásárlás őrületén. Folytatjuk a KINEDOK és Rehab Critical Mass filmes workshopjait.

rap: A jövő évad hogy néz ki?

KE: Decemberben kezdődnek a Trojka Társulat Anna Karenina-próbái, Soós Attila rendezésében, Gryllus Dorkával a címszerepben. Várhatóan január végén kerül bemutatásra az Álmodozók, a FAQ, a MU Színház és a Dollár Papa Gyermekei közös munkája, Bertolucci filmje nyomán, Ördög Tamás rendezésében. Most van szervezés alatt Befogadó kamera címmel egy magyar dokumentumfilm-sorozat, ami egyúttal műhely is lenne.

rap: Saját vágyak?

KE: Valójában azt szeretném csak folytatni, amit eddig csináltam.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.