A vetítések után beszélgetések lesznek a filmkészítõk és a témákat, helyszíneket jól ismerõ újságírók, szociológusok, civil szervezetek tagjai, történészek, közírók részvételével.
A filmek angol feliratosak, magyar hangalámondással.
A fesztivált december 2-án, 20 órakor nyitja meg Göncz Árpád, a Verzió fõvédnöke.
Kedves Barátaink!
Néhány évvel ezelõtt Prágában egy fiatalember, Igor Blazevic, aki a háborús Jugoszláviából menekült a cseh fõvárosba, elhatározta, hogy fesztivált rendez emberi jogi dokumentumfilmekbõl. Az ismerõsei legyintettek: "Ugyan, ki volna kíváncsi 20, 40, 60 perces filmekre, amelyek mind arról szólnak, hogyan gyötörnek, hogyan aláznak meg embereket a világ különbözõ országaiban?" A fiatalember azonban nem hagyta magát. Filmesek, politikusok támogatását szerezte meg, mellé álltak az egykori Charta mozgalom nagy öregjei, élükön Václav Havellal, és a lehetetlennek tetszõ vállalkozás diadalmaskodott. One World - így hívják a fesztivált, amelynek hatodik éve Prága legelõkelõbb mozijai adnak otthont. A közönség pedig megtölti a vetítõtermeket, az iskolákban One World klubok alakulnak, a gyerekek döbbenten nézik, mik történhetnek közeli és távoli országokban vagy éppen a saját házuk táján, a tanárok pedig elmagyarázzák nekik, hol történik, miért történik az, amit a vásznon látnak.
A példa ragadósnak bizonyult. A Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívumának munkatársai elhatározták, hogy Budapesten is megrendezik az emberi jogi témájú dokumentumfilmek fesztiválját. Úgy határoztak, hogy a fesztivál címével is felelnek Prágának. A One World - Egy a világ - címre Verzió lett a válasz. Terveiket kezdetben mifelénk is sokan álmodozásnak tekintették. Aztán egyszerre mégis együtt volt negyven film kéttucatnyi országból, a Toldi mozi pedig helyet biztosított a rendezvénynek.
Mi, alulírottak megtiszteltetésnek éreztük, hogy a kezdeményezõk felkértek a fesztivál védnökségére. Belepillantva a bemutatni tervezett filmek listájába, azt érzékeltük, hogy ezek a dokumentumfilmek a képek nyelvén arról szólnak, amivel a távoli országokról szóló hírekben és a saját közvetlen tapasztalatainkban vagy emlékeinkben újra meg újra találkozunk: hatalmaskodással és megaláztatással, a gyilkolás kegyetlen gépeze-tével és a fennmaradásért vívott küzdelemmel. Az egyik történetet a fundamentalista Iránban vették filmre, ahol a vallási kisebbségeknek kirekesztés az osztályrészük. A másikat a demokratikus Németországban, ahonnan évek óta letelepedett menekülteket toloncolnak ki bürokratikus kíméletlenséggel. A harmadik a szédületesen fejlõdõ Kínáról szól, ahol ma is ezrével hajtanak végre halálos ítéleteket. A negyedik Magyarországról, a köztünk élõ hajléktalanokról. Az ötödik halomra gyilkolt kambodzsai parasztokról, a vörös khmer áldozatairól. A hatodik romákról, akiket szlovák nácik hurcoltak kényszermunkára.
Az emberi jogokról sokan beszélnek. De kevesen vannak, akik nyomon követik a jogaikban megsértettek, a jog nélküliek mindennapjait. A fesztiválon bemutatandó filmek alkotói ezt tették meg.
Kedves Barátaink!
Rajtunk, Önökön, rajtatok is múlik, hogy a Verzió hagyományt teremt-e. Jöjjenek, gyertek el 2004. december 2-5. között a Toldi moziba (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.). 2-án este, 8 órakor Göncz Árpád volt köztársasági elnök úr ünnepi köszöntõje nyitja meg a fesztivált. Gyertek el, mert a jogsértések, bárhol történnek, minket is sértenek. Gyertek el, mert a jogsértéseknek rengeteg verziója van ugyan, de mind itt történnek, a mi egyetlen világunkban.
Jancsó Miklós filmrendezõ
Kõszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
