Film

Tallulah

  • Gera Márton
  • 2016. október 22.

Film

Nagy veszekedések és nagy sírások filmje ez: a félig hajléktalan Ellen Page veszekszik a barátjával, majd elrabol egy kisbabát, akinek az anyukája nagyokat bőg emiatt, de bőg a lány barátjának az anyja is, aki láthatólag a klimax lelki tüneteivel küzd, és nagyon szeretné elhívni borozni a hotel spanyol portását, de a dolog persze nem sül el túl jól, portásunk inkább sört és szexet szeretne.

Elsőre nyilván kusza a Netflix immár sokadik saját gyártású filmjének a cselekménye, ám ez csak a látszat, hisz nincs itt szó másról, csak három, különböző korban járó nő összekapcsolódó történetéről. Tönkremenni látszó sorsokat látunk, és jönnek is az ilyenkor szokásos elemek is sorban: a szétesett család, a pia nyomorító hatása, na meg a remény, hogy egyszer talán minden jobb lesz.

Nem mond semmi újat Sian Heder rendező, mégis szerethető filmet kapunk. Egyik percben még belefulladunk a cukiságba, amikor Tallulah (Ellen Page minimalista, csak néhány kifakadással teli játékáért nem lehet nem rajongani) és az elrabolt baba együtt fürdenek, a következő jelenetben meg már elég tisztán látjuk, hogyan kezd rádöbbenni a gyerekétől megfosztott nő a gyilkos hiányra.

Mindehhez kapunk egy tisztességesen megrajzolt párost: Tallulah és a volt barátjának anyja (Allison Janney profi játéka) közötti kapcsolat fokozatos épül, az elutasításból lesz egyfajta elfogadás, majd valami anya-lány viszony. Ennél többet viszont nem érdemes várni, mert az utolsó – földtől elemelkedős – jelenetnél rondán kiakad a giccsmérő.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.