Film

Egy zenecsatornánál kezdte, majd az RTL Klubnál folytatta, ahol számos produkcióban dolgozik. A reggelente a Class FM-en poénkodó műsorvezetővel többek közt a bulvárhoz fűződő viszonyáról, az útkereséséről és arról beszélgettünk, hogy miért jó, ha utálják.

Még nem készült lemeze, a rádióban sem hallható, de ez csak idő dolga. Ki fog derülni hamarosan: a - Fókatelep együttes "kistestvéreként" három éve indult - Meszecsinka etnopop életünk egyik legvonzóbb színfoltja. Most amúgy is nyerésben van: májusban bezsebelte a Folkbeats tehetségkutató verseny világzenei nagydíját, ezekben a napokban pedig csak úgy halmozza a koncerteket - legutóbb azon a Duna-Party rendezvényen lépett fel, melyre június 25-én az európai uniós magyar elnökség záró rendezvényeként került sor a Clark Ádám téren.

Az operaház megbízott fő-zeneigazgatóját évadzárás idején kérdeztük az immár általa tervezett elkövetkező évadról.

Az egyik legrangosabb művészeti vásárra, az idén negyvenkettedik alkalommal megrendezett Art Baselre először jutott ki magyar galéria - a Vintage tulajdonosával a helyszínen beszélgettünk.

Az új-hollywoodiakkal együtt bandázó filmrendező filmtörténészként is derekas munkát végzett: nem elég, hogy láthatta még élőben a régi idők mestereit, a legtöbbjüket ki is kérdezte szakmájuk fogásairól. Who The Devil Made It című kötetében olyanokkal olvashatók mélyinterjúk, mint Fritz Lang, Howard Hawks, Alfred Hitchcock vagy Josef von Sternberg. A memoárjain dolgozó szerzőt Los Angelesben értük el telefonon.

Nincs ma bánatosabb népcsoport Magyarországon, mint a folyton a csőd szélén táncoló művészeti fesztiválok szervezőié. 'k még nem tudják, amit mi már igen: gasztronómiai fesztiválban kell utazni, és búcsút inthetnek panaszaiknak.

2009-ben még - nagy olasz alkotóknak ez nyilván kötelező - filmre vett egy húszperces szerelmi vallomást Rómához. Tavaly a Veronai Aréna külön évadot szentelt monumentális operarendezéseinek. Idén beiktatták a nevét viselő alapítványt, de már hátat fordított a világnak, ahogy mondja: kiábrándult. Most azért hívtuk fel, hogy a száz éve született Nino Rotáról meséljen.

A szerény klubzenekarként indult budapesti Turbo az elmúlt öt-hat évben az egyik legnagyobb rockzenei reménységgé vált azokban a körökben, ahol nem ciki, ha egy zenekar angolul énekel, zenéjével pedig túlmutat a szokásos verze-refrén-verze szerkezeteken. A pszichedéliával bőven átitatott, mégis vérbő rockot nyomató brigádnak most jelent meg új lemeze Lost Measure címmel. Tanka Balázs énekes ebből az apropóból válaszolt a Narancs kérdéseire a zenekar múlt pénteki, R33-as lemezbemutatója előtt.

Csak két éve végzett, de már az egyik legtehetségesebb színésznőként tartják számon. A Radnóti Színház igen impulzív művészével legfrissebb darabja, a Pygmalion mellett a prostiszerepekről, a színpadi meztelenkedésről és arról is beszélgettünk, hogy néha milyen piszok nehéz túlélni egy előadást.

Az IT-szakember és programozó üzleti alkalmazásai mellett újmédia-művészeti projektjeivel szerzett magának nemzetközi hírnevet. A japán és svájci alkotópartnereivel létrehozott Corpora projektjükkel képviselte magát Magyarország a 2008-as Velencei Biennálén: ez egyfajta digitális architektúra, ami összeköti a virtualitást a fizikai térrel, és amely a környezeti hatások (szélerősség, a fizikai térben mozgó emberek) függvényében alakítja önmagát. A projekt azóta megfordult Moszkvában, Mexikóvárosban, Berlinben és Linzben. Jelenleg biokijelzők építésével van elfoglalva - általánosságban is az élő és az élettelen közötti határmezsgye köti le az érdeklődését.

Azonos gyakorisággal szólítják zseninek és a vászon megrontójának. Az Egy mindenki ellen című filmjével még csak szűk körben, a Visszafordíthatatlannal már nagyobb nyilvánosság előtt borzolta az idegeket. Hasonló érdemeket mondhat magáénak új filmje, az Enter the Void is, mely egy új forgalmazási rendszer jóvoltából kerül a hazai mozikba. Párizsban beszélgettünk vele.

A kortárs flamand művészet meghatározó alakja realizmus és szürrealizmus között ingadozó, talányos és nyugtalanító festményeiről ismert. A Gentben élő művész legutóbbi tíz évben készült több mint száz munkáját bemutató Szakállat enni című kiállítása június 16-ig látható a Műcsarnokban.

A nemzetközi sikert arató Tisztogatás után a 34 éves finn-észt írónő első könyve, a Sztálin tehenei is megjelent a Scolar Kiadónál. Ennek a regénynek is szenvedő, kiszolgáltatott nők a hősei, akiknek a sorsa összefonódik a szovjet uralom alatt álló, majd felszabaduló Észtország történelmével. Sofi Oksanen a múlt héten Budapesten járt. Múltról és jelenről, írásról és politikáról kérdeztük.