Tévésorozat

Farkasok közt

Grimm

  • - ts -
  • 2012. február 18.

Film

Megvan önöknek Silas Weir Mitchell? Dehogy nincs, benne van minden filmben és minden sorozatban, ahol feltűnik legalább egy árva retardált gyerekgyilkos. Ha megcsinálná valaki az M-et, őt kergetné az egész város, ha egy fiatal magyar rendező sok pénzt kapna az 1969. március 4-én kivégzett Bodgál Zoltán igaz történetére, menten őérte szalajtana. Amikor e sorozat első részében a piros ruhás gyereklányok gyilkosa után nyomoznak, s megjelenik, az eleve felér egy alapos gyanúval, s azután, hogy a szemünk (és a főszereplő szeme) előtt átalakul a fertelmes pofázmánya farkassá (pont a Hollywoodban bevett módi szerint, mint anno a nagy Jack), már a kötelet is kiosztanánk neki. De ki lenne oly idióta, hogy már az első részben megszabadul egy ilyen remek figurától?


 

Az van egyébként, hogy mindenféle széllelbélelt mesealak kószál köztünk rangrejtve, és gyilkolásznak lefele bennünket, még jó, ha csak azért, mert nem tudnak kibújni a bőrükből, de van, amelyiknek még tetszik is. Szerencsére olyan farkasember is akad, aki nagy önfegyelemmel leküzdi vágyait. Még nagyobb szerencsére vannak olyan csákeszek is, akik rögtön meglátják bennük a vérnősző barmot, s vadásznak rájuk - ilyen nyomozós sorozatunk főszereplője is. Őket grimmeknek hívják, a vadászokat. Mesterségük apáról fiúra száll, vagyis itt éppen nénikéről unokaöcsire.

Az persze már nem olyan nagy szerencsénk, hogy a tv2 megint mellényúlt. Mainapság ugyanis két olyan friss amerikai tévészéria fut, amit arra húztak fel, hogy a klasszikus mesék máig hatnak. A kettő közül pedig az Once upon a time a jó.

tv2, február 10-től

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.