Interjú

"A retro-futurisztikus jövő"

Can Togay János, a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója

  • - be -
  • 2012. február 15.

Film

A Berlinale ideje alatt a Collegium Hungaricum (.CHB) szervezésében már ötödik éve futó Cinema Total (CT) igen ambiciózus filmes projekt: részben vásár, részben workshop, részben szakmai fórum, részben regionális kapcsolatépítés.


Fotó: Németh Dániel

Magyar Narancs: Ilyennek szánták eredetileg is?

Can Togay János: Egy transzdiszciplináris kiállítási projekt volt az első a 2008-as Berlinale apropóján. Kiemelkedő vizuális, ha úgy tetszik, képzőművészeti értékkel bíró magyar játékfilmek részleteit installáltuk a Collegium Hungaricum Berlin Moholy-Nagy Galériája felületein Cinema Total - Berlin Edition címmel. Az elnevezés onnan adódott, hogy Baksa-Soós Vera, aki már készült hozzánk Berlinbe, Cinema Total címen multimédia-kiállítást kuratált éppen a Ludwig Múzeumban. Meghívtuk Szabó Istvánt, Ulrich Gregort és Udo Kiert, és egy füst alatt felavattuk homlokzati vetítővásznunkat, M. Tóth Maestrójával és Fliegauf Benedek meditatív Tejútjával. Az este a kávézóban koncertbe torkollott, és így a Berlinben tartózkodó magyar filmesszakma szándékainknak megfelelően felfedezte a .CHB-t mint találkozóhelyet. Így született a Cinema Total gondolata, esztétikája, funkciója és atmoszférája. A rákövetkező években már tudatosan építettük ki a részleteket. Fontos maradt az erős, a klasszikus mozin túlmutató vizuális-esztétikai elem, a "Cinema Total" mint művészi koncept (gondolok itt például Greenaway- Yonderboi párosára), a megnyitó protokolláris és fesztiválhangulatot biztosító funkciója. Kiépült a networking lehetőség, a kommunikációs és szakmai platform, és a találkozóhely szerep. Menet közben megszülettek a különböző projektbemutató formátumok, amelyek befolyásos nemzetközi filmes szakembereket mozgatnak meg a résztvevők érdekében. Itt feltétlenül meg kell említenem Gödrös Katalin és Francoise von Roy nevét, akik a szakmai tartalmakat biztosítják évek óta, Gerencsér Anita és Sóthi Thea projektmenedzsert, illetve Szauder Dávid vizuális felelőst. A CT otthont ad szakmai konferenciáknak, egyezményeket írnak itt alá, kerekasztalok vitatnak meg aktuális filmszakmai kérdéseket stb. Nagy lépés volt 2010-ben a kelet-közép-európai régió felé való nyitás. 2012-re már a dél-amerikaiak is bejelentkeztek, szeretnék a CT-t mint a régiónkkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét használni. Örültem, amikor tavaly Roland Rust, a cottbusi kelet-európai filmek fesztiváljának igazgatója egy koccintás kíséretében bevallotta, hogy eleinte semmi esélyt nem adott annak, hogy a Berlinale hihetetlenül konkurens közegében meg tudjon élni egy ilyen kezdeményezés. Mára viszont úgy véli, szinte a Berlinale legérdekesebb kísérőrendezvényévé nőttük ki magunkat.

MN: Vannak-e konkrét eredményei is az öt évnek?

CTJ: A Cinema Totalon mozgatta meg projektjét 2009-ben Adrian Sitaru, aki aztán a filmmel tavaly Locarnóban fődíjat nyert. Itt prezentálta a tervét Ujj Mészáros Károly, s most kapott gyártási támogatást otthon. Számottevő lépcsőfokot jelentett a CT Fekete Ibolya tervében, Bogdán Árpád idén már forgat, járt nálunk a szlovák Lukas Hanulak, a román Marian Krisan és a szerb Vladimir Perisic, aki Cannes-ba vitte tovább az itt feljavított tervét. Hasznos volt a tavalyi filmpolitikai kerekasztal, amelyen a nemzetközi szakma, de részben a magyar szakma is első kézből kapott információt a filmtámogatási rendszer átalakításáról. Szövődtek itt kapcsolatok az európai és a magyar filmtámogatási felelősök között, a téma az idén is terítéken lesz, jönnek dán, német, horvát filmtámogatók, de igyekszünk bevonni az orosz, a lengyel alapok képviselőit is. Az évente megrendezett Cottbus Lounge biztosítja az élő kapcsolatot a Cottbusi Fesztivállal, ami szintén segíti a magyar filmeseket Németországban. A CT ugyanakkor kultúrdiplomáciai esemény is. Idén Doris Pack, az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke vállalta a védnökséget és a megnyitást, s visszatérő vendégünk lesz az osztrák kultuszminiszter asszony. Ebben az összefüggésben is fontos, hogy az idei Cinema Totalt a Lengyel Filmintézettel és a berlini Lengyel Intézettel szoros kooperáciában valósítjuk meg azon túlmenően, hogy a partnerországok szinte az egész kelet-közép-európai térséget képviselik.

MN: Megragadja a képzeletet, amit az események fő helyszínéről, a Space Lounge-ról írnak, a 2001: Űrodüsszeia ihlette helyszín egy űrbéli bár és egy szakmai klub kereszteződése. Egy új installáció?

CTJ: A CT egyik kiemelkedő aspektusa a vizuális, esztétikai keret. Ehhez hozzájárult az olyan alkotók szerepeltetése is, mint Peter Greenaway, Yonderboi vagy a Kiégő Izzók. Szerettük volna az idén Zbyg Rybczynskit bevonni a munkánkba, miután tavaly részt vettünk a Bódy- Rybczynski-kiállítás létrehozásában a Német Művészeti Akadémián. Rybczynskinek esszenciális elképzelései vannak a mozgókép technológiai és kulturális jövőjéről. Tegnap jelezte, hogy olyan túlterhelt a wroczlavi óriáslaboratóriuma küszöbön álló átadása miatt, hogy most nem tud jönni. Erről a kudarcról az ambícióinkat jelezve számolok be. Mindazonáltal a CT idei témája a lengyel-magyar kapcsolatokon túl a jövő, mégpedig egyfajta retro-futurisztikus megközelítésben. Francoise von Roy és Szauder Dávid, Gödrös Frigyes és Muhi Klára konkretizálják az elképzelést művészi és praktikus formában. Projekciókkal, dizájnnal, a "közép-európai típusú találkozásokat" szolgáló űrbéli lounge kialakításával ragadjuk magunkhoz Közép- és Kelet-Európát, és indulunk el közös örökségünkkel a jövőbe, a válság utáni időkbe...

Cinema Total 5: február 11-15., Collegium Hungaricum Berlin

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.