„A sztárok úgy játszanak, ahogy akarod”

Alexander Payne filmrendező

  • K. L.
  • 2012. február 16.

Film

Ma kerül mozikba új filmje, a külföldi kritikusok által körberajongott, öt Oscarra jelölt Utódok. A Kerülőutak és a Schmidt története 51 éves rendezőjét erről faggattuk a Thessaloniki Filmfesztiválon.

narancs.hu: Az Utódok központi motívuma a megcsalás, a hűtlenség. George Clooney, a film főszereplője szerint egy középkorú férfi felnőtté érését látjuk. Mindazt a személyiségfejlődést, ami normális esetben a kamaszkorban megy végbe.

Alexander Payne: A történetnek pont ez a jellemzője győzött meg arról, hogy meg kell csinálnom a filmet. Két mozzanat volt a döntő. Az egyik, hogy George Clooney karaktere legszívesebben kinyírná a pasast, akivel megcsalta a felesége, mégis meghívja a kórházba, hogy a fickó méltó módon elbúcsúzhasson a nőtől. Mert valahol még mindig szereti a feleségét, és úgy érzi, ez kijár neki, hűtlenség ide vagy oda. A másik pillanat, amikor e fickó felesége jelenik meg a kórházban: „A férjem túl gyáva volt, hogy idetolja a képét. De úgy éreztem, ez nincs így rendjén.” Ez a mondat nagyon meghatott.

narancs.hu: A film Hawaiion játszódik, de nem a szokásos képeslap-esztétika szerint látjuk ezt a vidéket.

AP: Hawaiiról mindig a szörfözés, a napfény és az óceánpart jut eszünkbe. De ahogy odalátogattam többször, világossá vált számomra, hogy nagyon sajátos ott a társadalom rétegződése. Honolulut sosem láttuk a filmekben. Meg akartam mutatni a nyitójelenetben. Tetszett, hogy a borongós felhők érzékletes atmoszférát kölcsönöznek az egész cselekménynek. Persze mindig sokat kellett várakoznunk, hogy a kedvünk szerint alakuljanak a fényviszonyok. Úgy dolgozom ki a filmjeimet, mintha régi rajzfilmeket készítenék: ha levenném a hangot, vajon átjönne a képen a hangulat? Elég konzervatív a filmnyelvi ízlésem. Igyekszem különleges beállítások nélkül, már-már dokumentarista stílusban forgatni. De ez nem jelenti azt, hogy ragaszkodnék a bevett szabályokhoz.

narancs.hu: Rendezőként mindig a humort és a tragikumot elegyíti.

AP: Nem teszek különbséget pátosz és humor között. A való életben mindkettő megjelenik. Egy film ritmusából és hangvételéből kiderül, a rendező hogyan kezeli az életanyagot, amivel dolgozik. A hangvételt nagyban a vágás során alakítom ki. Több variációt is kipróbálok, mire előjön az az egységes tónus, amit kerestem. Nem a hamis alázat beszél belőlem, de a nyers vágott változat mindig csapnivaló. Minden nap arról szól, hogyan tudok javítani a filmen, hogy kevésbé legyen rossz. Az Utódok vágása nagyon sokáig tartott. Kilenc hónapig vacakoltam vele.


Fotó: REUTERS

narancs.hu: Mennyire nehéz nagy sztárokat irányítani?

AP: Nem vagyok színész, és mások forgatásain sem jártam. Ilyen értelemben rendkívül tapasztalatlan vagyok. Mindent könyvekből és filmnézésből sajátítottam el. Jack Nicholsonnal éppolyan pozitív tapasztalatom volt, mint George Clooneyval. Mindent pontosan úgy játszanak el, ahogy mondod nekik. Úgyhogy az ember jól teszi, ha nem ad nekik rossz instrukciót. A nézőknek kialakult képe van egy-egy nagy sztárról. Vagyis ezt hozza magával, amikor megnézi egy új moziját. Én arrogáns rendezőként nyilván azt várom tőle, hogy tegye félre e beidegződéseit.

narancs.hu: Könnyű volt megkapni Clooneyt a főszerepre?

AP: A Kerülőutaknál már szó volt róla, hogy ő játszaná a színészt, de nem volt megfelelő a szerepre. Erre a feladatra viszont tökéletes. Bár igaz, sosem írok karaktert kifejezetten egy adott színész számára.

narancs.hu: Történetválasztásain az látszik, hogy a kívülállók foglalkoztatják.  Belejátszik ebbe a saját kezdeti sikertelensége is?

AP: Nem, anélkül is át tudnám érezni azon emberek nyűgeit, akik teljesen más életet szeretnének, mint amilyenben részük van. De való igaz, nekem is van tapasztalatom erről. A vizsgafilmemet jól fogadták, egy csomó fesztiválon szerepelt, ezért sikerült állást szereznem egy stúdiónál. Első projektemet, a Schmidt történetét viszont visszadobták, mondván. túlságosan lehangoló. Tizenkét év múlva készíthettem csak el. Eközben öt esztendőn át voltam munka nélkül. Besokalltam, eladtam a bútoraimat és elköltöztem egy kisvárosba, ahol senkit sem ismertem. Még egy Moviola vágóasztalt is vettem, hátha magamnak kell vágnom a filmjeimet. Ennyire nem láttam esélyt egy jó szerződésre.

narancs.hu: Mit gondol arról, hogy eléggé lecsökkent az emberközpontú filmeket készítő rendezők száma Hollywoodban?

AP: Ahogy felível egy rendező karrierje Hollywoodban, rendszerint túllépi a személyes hangvételű filmkészítést, és elfogadja a busás ajánlatokat, amik „nagy filmekre” szólnak. Ezekből hiányzik a személyes hangvétel, az életszerűség és az emberség. Évente körülbelül öt amerikai alkotás van, ami elnyeri a tetszésem. Remélem, hogy az Utódok sikere rádöbbenti a finanszírozókat arra, hogy az embereknek még mindig szükségük van a humánus, felnőtteknek szóló filmekre. Amilyeneken felnőttem a 70-es években. Hatalmas piac van, amit nem szolgálnak ki tisztességesen. Miközben majdnem minden nagy stúdiónak van egy művészfilmes leányvállalata: a nagy stúdióban termelik a profitot, itt pedig a presztízst. Mert minden producer el akar menni az Oscarra − és azt nem a Transformersszel teheti meg.

Kritikánk az Utódokról a Magyar Narancs február 16-i lapszámában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.