tévésmaci

A farkas és a tokmányos pörc

  • tévésmaci
  • 2013. június 30.

Film

Amikor Sztupa és Troché meglátták a Dunában a dobozt, először azt hitték, úszik. Félúton volt valahol a Szabadság és az Erzsébet híd között, egy piszok nagy doboz. Olyan nagy, hogy azt el sem tudod képzelni, ha lapos lett volna a teteje és mondjuk ablakok is lettek volna rajta, bárki simán háznak nézi. De nem voltak ablakai, s a szokott tejeskávébarna színben tündökölt, mint a hűtőszekrények, tévék mezei dobozai.

De ekkora bazi hűtőszekrényt még nem látott senki, tévét lehet, hogy igen, mert tévéből már marha nagyok is vannak, de ha tévé lett volna benne, akkora képernyőt kéne képzelni hozzá, ami még egy moziba sem férne be. Szerencsére nem is tévé volt benne, s nyilvánvalóan nem is kartonból volt, hiszen az előbb-utóbb úgyis elázott volna, majd egyszerűen lerogyik a víz felszínére, s mint valami sziget, úgy csordogál lefelé. Az volt a baj, hogy Sztupa és Troché épp a Duna ellentétes partján tartózkodtak, amikor észrevették a dobozt (drabális marha egy doboz volt, tényleg). Sztupa a Rudas fürdőből tartott a Gellért fürdőbe, jelzett életszakaszában nyilván tisztaságmániás lehetett, bár erre nem térnek ki "mafa jegyzetei. Troché viszont szemben, a bécsi szárnyashajó megállójában várta a tantit, akit anno kitelepítés sodort a császárvárosba, vagyis előbb a Ruhr-vidékre, de ez csak annyiban tartozik ide, hogy a beérkező szárnyashajónak hosszan kellett manővereznie, hogy a dobozt kikerülve ki tudjon kötni. Nem ment egyszerűen, mert a kapitány nem volt szokva az efféle szlalomozáshoz, az évtizedes rutin arra sarkallotta inkább, hogy a kürtszó után padlóig kell nyomni a pedált, oszt' Dévénynél vagy kitörünk, vagy be, ahogy diktálja a menetrend. Sztupa bármennyire (semennyire) is sietett törzsfürdőjéből zenés fürdőjébe, gyökeret eresztett a rakpart korlátjánál és nézte a váratlan vízi parádét. Troché azonban türelmetlen volt, nagyon várta már a nénit; hogy nem lehet azt a rohadt dobozt kikerülni! A szárnyas végül a Szabadság és a Petőfi híd között mert csak megfordulni, a kapitány attól tartott ugyanis, hogy a sodrás rájuk viszi a dobozt. De a doboz nem mozdult. Az alábbi írás meg azoknak szól, akik nem tudnak mozdulni a másik doboz elől.

Pénteken 22.25-kor a Film Mánia felbont egy csomagot, amiben Peter Weller marhaságait küldte el nekik egy csődbe ment turkáló ingyen, sőt még egy húszdollárost is betettek a Gyilkos viszony mellé. Természetesen én már öt perce nézem ekkor a Hairt, épp ott tartanak, hogy a Central Park híd alatti sötétségében behívóból készült kicsinyke fáklyák kelnek táncra. Egy óra múlva az álfilmek és az olcsó blöffök rajongói átkapcsolnak a Film+-ra és megtekintik a híres Összeomlást (azért tekintik, mert nézhetetlen).

Szombaton ebédre lecsúszik a Dunán a prózaian ifjú Paul Newman fekete-fehér filmje, a Valaki odafönt 1956-ból. Estére meg az 1965-ös Doktor Zsivágóhoz lesz szerencsénk itt, amiben oly szépek a lányok, hogy Jack Nicholson is bizonyára megirigyli őket, hisz ő ezalatt pont Hunt Helént szédíti a Coolon a Lesz ez még így se keretein belül. A Hoton bezzeg másra nyomulna.

Vasárnap Németh László Égető Eszterének folytatását adja 22.10-től az RTL Klub. Az Égető bizonyítékot ráadásul a Coen testvérek rendezték. A magyar filmkészítés egy súlyosan túlértékelt életművéből az Amerikai anzixot nyomja kilenc óta a Duna, s tizenegykor a Fifti-fiftiben jön P. Weller egy géppityuval a Film Mániára. De a lényeg most is éjjel és most is a Film+-on köszönt ránk, fél kettőkor a Házibulival, s mi lesz fél négy előtt ugyanitt? Az ám, A házibuli folytatódik! A hajnal a bakfiskorú Sophie Marceau karjában talál, s a furfangos kakas nagyot rikkanta rá.

Hétfőn tán a nagy (és szintén pesti) Richard Burton adja Leamast este a Cinemaxon, amikor A kém bejön a hidegből.

Kedden szerda.

Szerdán kedd.

Csütörtökön online felületünk Narancsszemének fénye, a hetvenes évek legjobb csaja, Nastassja Kinski lép fel mint Tess, a róla elkeresztelt Hardy-regény, az Egy tiszta nő vászonkötésű alakjában. Tévézni téves kapcsolás.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.