Nem volt könnyű dolguk, hisz jó, ha nyolc-tíz százalékuk tudott beszélni, a többiek inkább csak próbáltak szerfelett mogorva pofát vágni, nem ettek, nem aludtak, s a simogatást se igén tűrték volna, ha akad rá vállalkozó, de Sztupa és Troché fejében ilyesmi meg sem fordult. A beszélni tudó macskák föl s alá mászkáltak a többiek között, és szó szerint hangoskodtak. Mivel e kisebbségüknek is csak elenyésző kisebbsége volt képes mondatok megfogalmazására, összességében talán két-három példány, ezért a többiek csak szavakat - őszinte sajnálatunkra: többségében ronda szavakat - köptek ki a légtérbe, közelebbről társaik arcába: bazeg, kecik, milyenmá, télleg, parasztok. A többiek meg morogtak hozzá. Sztupa akkor kapta fel a fejét, amikor az egyik macska szájából tisztán hallotta, amint azt mondja, "beírok". Ez tényleg fel lehet háborodva, ismerte be - mintegy önmagának - Sztupa. Troché még ekkor sem hitt sem a szemének, sem a fülének. A harcias macska felpúposítja a hátát, felborzolja a szőrét, fúj és karmol, de olyan nincsen, hogy felháborodott, aztán észrevett egy cirmosképű fickót, aki úgy emelgette a jobb mellső mancsát, mintha az öklét rázná, behúzta a karmocskáit, s lengette a levegőben talán a talpát vagy mijét. Troché csak egy pillanatig találta nevetségesnek, de aztán csengettek nála, hogy jobb lenne kicsit megijedni. Még mit nem! A mondatokra is képes macskák eközben töprengő pofát vágtak, mintha nagyon szabatosan akarnák megfogalmazni, hogy mi piszkálja a csőrüket, ha macskák esetében lehet egyáltalán ilyet mondani. Tekeredtek, forgolódtak, káromkodtak, burrogtak, mi meg eljöttünk tévézni.
Pénteken (23-án) már este kilenckor bajban leszünk, hisz a Duna Tv - vakuljon meg a lovatok, ha először - belefog a Monte Cristo grófja nyolcrészes változatába, Gérard Depardieu-vel Edmond szerepében. Ám eközben egy spagettiwestern is bontogatni kezdi szárnyait a Film Mánián, az a címe, hogy Egy kincskereső Mexikóban, mexikóiul ez azért sokkal jobban hangzik: Vamos a matar, compaeros! A rendező a két Weszkó Szergej közül a jobbik Sergio, bizonyos Corbucci. S ha már vadnyugat, jöjjenek a finnek is: Vuosaari, Helsinki tavalyról fél 12 után a Cinemaxon. Vuosaari pedig olyan a filmművészetben, mint a Monument Valley vagy a friscói villamos, megkerülhetetlen.
Szombaton előbb a ViaSat3-on megy a Jurassic Park, majd A sárkány éve az MGM-en, ezek valószínűleg egymás folytatásai, és végtelenítve is lehet nézni a kettőt együtt.
Vasárnap ugyanez a mese a Dunán és a Film+-on, csak sajna tisztára egy időben: itt a Sodrásban, ott a Bíbor folyók (azokon nagy ám a sodrás). Összefoglaljuk a történteket: vidéki munkásfiatalok egy csoportja felkeresi a Tisza partján tengődő ángyomat, s a kellemes együttlét jegyében sodornak egy akkorát, amitől az egyiküket elviszi a víz, kiszáll két rendőr, Reno őrm. és Cassel et., és addig verik őket, míg be nem köpik, hogy Cassel apja a tettes, mert leplezni akarta, hogy nem lépett be a téeszcsébe.
Hétfőn A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső a Film+-on este tizenegytől. S lőnek is vele, többek közt a heti szórakozásnak, mert írd és mondd, a héten már csak az Éjféli cowboy lesz félórás késéssel csütörtökön a Film Mánián - most ezertizennegyedszer. A film arról szól, hogy John Voight feljön a fővárosba Texasból, mert selyemfiú szeretne lenni, de még a 20 dollárját is elveszik tőle, így Dustin Hoffman előbb bevizel, aztán meghal Los Angelesbe érve. Ezé' tévézzünk? Marhaság.
