tévésmaci

Róka rágta rongyok

  • tévésmaci
  • 2013. május 25.

Film

Amikor Sztupa és Troché megálltak a szárazérnél, az már egy másik lakodalom volt. Jobbra elláttak egészen a pusztáig, de balra mintha a földből nőtt volna ki, ott magasodott a walderdő. A kettőt elválasztó út, ha nem is torkollott a végtelenbe, csak eltűnt úgyszólván az első kanyarban, mégis érzékeltett valamiféle távlatot, kézzel fogható messzeséget.

Ha például egy szekér jött a szomszéd falu felől, előbb csak egy mozdulatlan pontnak tűnt a szemhatáron, s percekbe tellett, míg egyáltalán mozogni látszott. S újabb percek kellettek ahhoz is, hogy a mozgás tempójából kitaláljuk, mi is lehet, szekér, hintó, vagy esetleg a fiatal uraság oldalkocsis motorkerékpárja. Most azonban nem egy, hanem egyszerre négy pont is megjelent, tehát nemcsak magán az úton, de az út mellett, a pusztai oldalon is közelednie kellett valaminek, hiszen az utat - afféle makadám volt az - széltében két szekér tökéletesen elfoglalta, egy sovány biciklista sem férhetett el köztük teljes biztonságban, mert ha meglebbenti kicsinyt egy kósza kátyú, hát menten nekiütközik az egyiknek. Ahogy Sztupa és Troché álltak ott, s meresztették a szemüket, az idő mintha felgyorsult volna, a kis pontok gyorsan híztak, négy szekér, s nem volt tévedés, kettő a puszta pusztán jött, már tisztán lehetett látni az éktelen porfelhőt is, amit kavartak maguk mögött. Mire ezt érkezésük lett végiggondolni, megmagyarázni maguknak, egyáltalán lefordítani a képet szavak nélküli gondolatra, már az is világos volt, hogy minden szekér elé négy lovat fogtak, feketéket. S azok csak nőttek, nőttek ki egyre az összefolyó földből, égből, porfelhőből égő sörénnyel, fújtató orrlikakkal, a kantár alatt göbökbe gyűrődő tajtékkal, vágtatva, mint tizenhat veszett ördög. Már látszott a szárazér mellől kristálytisztán a szekéren félelmüket harsány kurjantásokkal vissza-visszanyeldesők fehér inge, szalagos kalapja is, amikor a walderdő szélén gyűlni kezdtek a hundkutyák. Sztupa és Troché hátat fordítottak, mi jöttünk tévézni.

Pénteken (26-án) Batman-járat indul este fél tíz előtt a ViaSat3-on, nekünk egyből a visszatérrel, majd éjféltől az odatérrel. Utóbbi még csak-csak, de az előbbi nyilvánvalóan egy életmű drámai kisiklása (Tim Burtoné).

Szombaton a mindörökkével folytatódik kilenc előtt menet, mialatt mi abban gyönyörködünk a film+ előtt, hogyan próbálták a Deadwood után lenyúzni a rókabőrt Timothy Olyphant figurájáról a Hitman - A bérgyilkos című filmben. E küldetést aztán A törvény emberében sikerült megvalósítani, annak is inkább csak a harmadik évadában, amikor végre rájött valaki, hogy ez az egész azért mégiscsak egy burleszk lenne. Lesz még kilenctől egy angol Bováryné a Film Caféban, és háromnegyed tíz előtt Melankólia az HBO-n. Mi John Wayne-nel ebédeltünk a Dunán, vele volt McLintock is.

Vasárnap Batman és Robin együtt őrzik tovább a pénteki lángost, a szokott helyen és időben. A nagy magyar reálizmus a Jutalomutazás után immár a Filmregénnyel folyik tovább kilenc után a Dunán, de ettől sem leszünk boldogabbak. Az vesse rám az első követ, aki nem Men in Blacket néz ugyanekkor az AXN-en. Éjfél után Kutyaszorítóban a film+-on.

Hétfőn egy kriminális Kés a vízben-utózmány, a Halálos unalom (nem: nyugalom, bocs) a fél tíztől a ViaSat3-on, abba nem hagynám érte a nyolckor a Film Mánián elkezdett Hairt még akkor sem, ha adnának mellé egy szép lovat. Éjfél után ugyanitt a világ második legjobb filmje, az Amarcord.

Kedden Mr. Bean a szemünk láttára becsteleníti meg többször is Whistler anyját fél tíztől a tv2-n. Lesznek nyilván, akik ezalatt a Harcosok klubját nézik a film+-on.

Szerdán megérkeznek a felvonulók, vörös zászlókba burkolózik az ország, sört csapolnak, fő a virsli, s csak a begyepesedett jobboldaliak néznek tévét. Nyilvánvalóan az ő bosszantásukra vetíti este kilenctől a Film Café (nem ártana lassan a körmükre nézni) A vörös lepel c. brit filmet, ami ugyan egy Thomas Hardy-adaptáció, de úgy kell nekik. Csak a retrográd elemek és a klerikális reakciósok tévéznek.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.