Túl rasszista az Elfújta a szél, az HBO levette kínálatából
szel.jpg

Túl rasszista az Elfújta a szél, az HBO levette kínálatából

  • 2020. június 10.

Film

Megszűnik az 1989 óta futó Zsaruk is, ami épp arról szólt a rendőrök hogyan tartóztatnak le gyanúsítottakat.

A HBO Max amerikai streamingszolgáltató ideiglenesen levette kínálatából az Elfújta a szél című polgárháborús klasszikust, mert előítéletesen mutatja be a feketéket, és pozitív színben tünteti fel a rabszolgaságot az 1939-es klasszikus, írja a Hollywood Reporter.

A médiacégek elkezdték felülvizsgálni régebbi tartalmaikat, miután az afroamerikai George Floydot egy intézkedés során megölték a rendőrök. Floyd halála után az Egyesült Államokban országszerte tüntetések kezdődtek a rendőri erőszak és a rendszerszintű rasszizmus ellen.

Kedden a Paramount is elkaszálta az 1989 óta nagy sikerrel futó Zsaruk (Cops) című reality sorozatát. Ebben a sorozatban kamerákkal kísértek rendőröket valódi bevetésekre, és azt mutatták be, hogy an kapják el, teperik le és tartóztatják le a gyanúsítottakat.

Az Elfújta szélt már régóta kritizálták azért, mert lekezelően mutatja be a feketéket, és pozitív színben tünteti fel a rabszolgaságot. Most ismét szóba került az 1939-es klasszikus, mert a hét elején jelent meg John Ridley, a 12 év rabszolgaság forgatókönyvírójának publicisztikája. Ridley ebben felszólította az HBO Maxot, hogy fontolják meg az Elfújta a szél levételét, mert a film problémás. A forgatókönyvíró szerint a filmmel nem csak az a baj, ahogy az előítéleteket megerősítve feketéket bemutatja, hanem az is hogy dicsőíti a háború előtti, rabszolgatartó Delet, és hamisan romantikus színben tünteti fel a Konföderációt.

A HBO Max átmenetileg levette kínálatából a filmet, míg megvitatják annak történelmi kontextusát, és hogy valóban elítélendő módon mutatja-e be a rabszolgaságot és a feketéket. A HBO szóvivője azt is elmondta, hogy az „Elfújta a szél egy másik korban készült és olyan etnikai és faji előítéleteket mutat be, amik akkoriban sajnos általánosan elfogadottak voltak az amerikai társadalomban. De ez a rasszizmus akkor is elfogadhatatlan volt, és ma is az. Úgy éreztük, hogy a film kínálatban tartása felelőtlen lenne a kellő magyarázat, és az ábrázolásmódok elítélése nélkül.“ A HBO-t birtokló Warner Mediánál most azon dolgoznak, miként lehetne felelőséggel bemutatni a filmet.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.