Film

Túl szexi lány

  • 2018. július 21.

Film

Az ismert amerikai stand-upos, Amy Schumer szívesen állítja szembe a műsoraiban a saját, karikírozottan vegetatív női egzisztenciáját a média által eszményinek s követendőnek tartott nőképpel. Telt házas fellépései a feledhetetlenül alpári poénok népszerűségét igazolják. Ezekből, ha nem is magas színvonalúak, de több is van egy-egy ilyen esten. A szintén Amy Schumer megjelenésére és személyiségére épülő filmben viszont csupán egyetlen poén van (Amy fizimiskája, amely egyáltalán nem kompatibilis semmilyen szépségideállal), azt viszont két, kegyetlenül egysíkú órán át, újra és újra elsütik. A böszme csaj beveri a fejét a fitneszklubban, ettől jó nőnek kezdi látni magát, úgy is kezd viselkedni, s lám mindent el is ér, amit a jónőséggel el lehet, de ekkor megint beveri a fejét, bombázós téveszméjéből kigyógyul, ismét átlagmancivá változik – viszont, hogy tanulság is legyen, felfedezi: átlagmancinak lenni jó, hiszen a hozzá hasonlóan önbizalom-hiányos átlagpityu csak rá vár.

Nem az a baj csupán, hogy humortalan, unalmas és kiszámítható ez a komédiának szánt termék. Még a főhős ripacsériájával is meg lehetne békülni. Ám egy előítéletek ellen felszólamló mű, ha felszínes, akkor nem túllép a bírált előítéleteken, hanem megerősíti azokat. Lám, a saját, előnytelen kinézete miatt frusztrált főhős, miközben verbálisan az átlagosság elfogadását, a belső értékek fontosságát hirdeti, valójában nem elutasítja az egész modellkultuszos, divatfetisiszta pszeudomennyországot, mindössze helyet kér a milliók önértékelését sárba tipró szépség­iparban.

Forgalmazza a Big Bang Média

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.