Ünnepi torta (Mehmet Mestci: Éljen a magyar)

  • Tosoki Gyula
  • 1998. február 12.

Film

Így, egyszerűen, felkiáltójel nélkül. Mehmet Mestci honfitársunk, noha Törökországban született, és ott is élt húsz éven át. Aztán egyszer - a filmje élén álló bemutatkozó szöveg tudatja - Magyarországra vetődött. Ennek tíz éve. Különös módon jól érzi magát nálunk: a kerek évfordulón ünnepel, s ez a film, mondhatnánk, az ünnepi torta - nekünk, magának. Mestci a budapesti Zeneakadémia végzős hallgatója, nem "profi" filmes, hanem -a szó legnemesebb értelmében véve - lelkes amatőr, ez a mostani a bemutatkozó dolgozata.

Így, egyszerűen, felkiáltójel nélkül. Mehmet Mestci honfitársunk, noha Törökországban született, és ott is élt húsz éven át. Aztán egyszer - a filmje élén álló bemutatkozó szöveg tudatja - Magyarországra vetődött. Ennek tíz éve. Különös módon jól érzi magát nálunk: a kerek évfordulón ünnepel, s ez a film, mondhatnánk, az ünnepi torta - nekünk, magának. Mestci a budapesti Zeneakadémia végzős hallgatója, nem "profi" filmes, hanem -a szó legnemesebb értelmében véve - lelkes amatőr, ez a mostani a bemutatkozó dolgozata.

Mestci "emlékfilm"-ként aposztrofálja művét. Rövid, néhány perces történeteket hallunk: a rendező tízéves magyarországi tartózkodása alatt megismert barátait, ismerőseit kérte meg, hogy -minden megkötés nélkül - meséljenek el egy történetet kettő-öt percben. Nincs itt semmi fortély, nincs semmi trükk, a szereplők egy karosszékben ülve beszélnek a mozdulatlan videókamera előtt. A történetek közötti átvezető részeket - melyeket a klasszikusoktól (Mozart, Händel, Beethoven) a roma népzenéig különböző zenei betétek festenek alá - a századelőről, illetve a két világháború között időszakból származó képeslapok illusztrálják. És tényleg, mintha egy nagy képeskönyvben lapozgatnánk. Makk Károly filmrendező, Sáry László zeneszerző vagy Eszenyi Enikő színésznő éppúgy megszólalnak ebben a kaleidoszkópszerű műben, mint a rendező legközelebbi barátai; némelyek sztoriznak, mások komoly, fajsúlyos történeteket mondanak el, az egyes elbeszélések hangütése ennek megfelelően más és más: a könnyű életképektől a szívet tépően szomorú történetekig terjed a skála. A film "heppiendje" pedig - Kovács Miklós története -valódi unikum, abszurd tragikummal és szürrealisztikus humorral. Igaz mese.

Mindössze két történetet érzek kicsit feleslegesnek: elhagyásuk könnyítene az opuson, sűrítené, jobban összerántaná a darabot, a stíl is egyenesebb vonalú lenne.

Tosoki Gyula

Éljen a magyar, színes, fekete-fehér dokumentumfilm, 82 perc; rendezte: Mehmet Mestci és Kovács Miklós; a Focusfilm produkciója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.