Film

Végjáték

  • - kg -
  • 2013. december 14.

Film

Egy, azaz 1 főn (amerikai, 33 éves) végzett mintavételes felmérésünk kimutatta, hogy Orson Scott Card Ender's Game című ifjúsági sci-fijén egy teljes generáció cseperedett fel az Államokban, míg tehát nálunk csak a sci-fi rajongók szűk köre tartja számon a később sorozattá terebélyesedett művet, túl az óceánon Ender történetét falta minden tizenéves kamaszkora legszebb nyarának esős vasárnapjain.

Ennyit a történelmi háttérről, mert szívügy ide vagy oda, a regény ezer éve tervezett megfilmesítése kábé olyan gyomros az érzelmileg érintettek számára, mint amilyen a Jávor Pál-rajongóknak Árpa Attila feltűnése volt az új Hyppolitban. Az persze rendjén való, hogy egy 1985-ös regény adaptálásakor a készítők igyekeztek olyan jövőt kreálni, ami utoljára a nyolcvanas években tűnhetett újnak. Ugyanez áll Harrison Fordra is, akinek itt használt arcvonásai még a nyolcvanas években rögzültek a színész ábrázatán. Ford egy határon fekvő űriskola poroszos kiképzője, az ő keze alatt kell a kis Endernek zseniális hadvezetővé érnie, mert ebben a jövőben csakis a hadra fogható gyerekeken múlik, mi lesz a népétel: emberhús vagy alienpörkölt. A Végjátékról lerí, hogy a két évtizedes sietségben a finomságok kidolgozására nem maradt idő, mert ott, ahol Ben Kingsley festett arcú bölcs harcosként jelenik meg, hiába minden, még az egyébként tehetséges gyerekszínészek (Ford más kategória) igyekezete is. Ennél már az is izgalmasabb, s nem kevésbé fantasztikus, hogy Orson Scott Card épp milyen kirohanásokat szokott kedvenc céltáblái, a melegek ellen rendezni.

A ProVideo bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.