Hacsek, Sajó és a vérbáró

David Cronenberg: Veszélyes vágy

  • - kg -
  • 2012. március 28.

Film

Freud és Jung ül a Café Sperlben - így viccek szoktak kezdődni, de ez nem vicc, hanem a régi szép időkben vérbáróként ismert David Cronenberg új filmje. De hol vannak már a régi szép idők?
Ha azok nem is, a boldog bécsi tejszínhabos békeidők nagyon is élnek a pszichoanalízisről kezdetben elég egyformán, ám később oly másként gondolkodó két férfiú cronenbergi történetében. Freud és Jung ül tehát a Café Sperlben, és egy feszült akciójelenetben Freud szivarjába kapaszkodva kissé előredől, s hangját lehalkítva megvallja a fiatalabb kollégának, hogy a bécsi pszichoanalitikus körök valamennyi tagja zsidó, ami aligha segíti ügyüket a pszichoanalízis ellenségei körében. Cronenbergi fogás vagy történelmi tény, ki tudja, mindenesetre Jung meglepetésében a kávéhabot is elfelejti letörölni bajuszáról. Freud reméli, hogy Jung, lévén nem zsidó, jó reklámarca lesz mozgalmának, de mikor a tanítvány letér a libidóval kikövezett útról, az atyamester már arról panaszkodik, hogy ezzel csak aláássa kevés megszerzett hitelüket.


Cronenberg filmjét látva szegény Freud rögvest megbocsátana Jungnak, mert Jung csak elárulta a módszert, a Veszélyes vágy viszont évekre elegendő poénnal pezsdíti fel a Freud-viccek pangó piacát. Freud és Jung ül a Café Sperlben - így viccek szoktak kezdődni; Cronenberg filmje is az. Elfojtásainak engedve vagy tudattalanul a rendező két magyar találmány nagyságának is adózik: Freud és Jung történetét Hacsek és Sajó mélységeivel és az embermesék polgári nappalikra és családi porcelánokra érzékeny modorában ábrázolja.

A Budapest Film bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

„A viták ideje lejárt”

Egy tanulsága volt Kulja András és Takács Péter tévévitájának: az, hogy most már valószínűleg a legeslegalapvetőbb dolgokban sem tudna egymással megegyezni a Fidesz és a rajta kívüli világ. Enélkül pedig nehéz bármiről is beszélni.

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!