Idilli falucskában, erdők, hegyek között folyik a körvadászat, valahol a Bajor-Alpokban. Ott csörtet mindenki, a gyermekektől az invalidusokig, a falusi nép hagyományos termelőeszközeire kapva, ásó, kapa, vasvilla, a derék nyugdíjas arról ábrándozik, hogy ő ejti majd el a vadat, és méhkasokat vesz az árából. Nincs is szebb, mint az álom egy méhesről.
Csakhogy a jámbor falusi nép emberre megy. Azon nyomban megindul a hajtás, ahogy a homoszexuális Abram rövid börtönbüntetése után hazatér a szülőfalujába. Sem áldott jó természete, sem ügyes keze nem segíthet rajta.
Az első képeken legszebbik arcát mutatja felénk a lakosság. Ülnek a vasárnapi misén, templomi áhítatban és ünneplőben, buta, sötét tekintettel. Szellemi vezetőjük a hentesné, neki van a legnagyobb pofája, rossz arcú és még rosszabb indulatú, már-már démoni figura, belőle szól a falu nyelve, az erény, a törvény és az ítélet.
Közben a népek élik mindennapi életüket, dolgoznak a földeken, etetik a jószágot, disznót vágnak, verik a gyereket. A nehéz testi munka mellett jólesik egy kis altesti tréfa a mások - mindig a mások - rovására, s az előző menet áldozata siet beállni a kórusba, ha akad valaki, aki még nála is másabb. Egy ilyen fojtóan zárt közösségbe úgy kell a deviáns, falu bolondja, kurvája, vendégmunkása, mint egy falat kenyér, és jönnie kell egy megváltónak, hogy magára vegye a népet emésztő gyűlöletet.
A negatív megváltástörténet nagyot szólt a maga idejében, viszont megtanultuk már, hogy a régi filmélményeknek többnyire nem tesz jót a felmelegítés. A publicisztikai izgalom múltán minek most nekünk egy fekete-fehér meleg film? De Fleischmann darabját nem a rázós téma tette naggyá. A Vadászjelenetek mesterien felépített film, hiteles szituációkkal, figurákkal és nyelvvel - a forgatókönyv a főszerepet játszó Martin Sperr színművéből készült -, és szinte tapintható benne a feszültség, amely a templomi ájtatosságtól az embervadászatig vezet. Alsó-Bajorország egyébként Felső-Ausztriával határos, sramli és jódli vidám hangjait verik oda-vissza a hegyek. Thomas Bernhard mesélte, hogy a bajor hentesnének két nővére is él odaát, mindkettő fogadót vezet.
Jagdszenen aus Niederbayern - fekete-fehér német, 1969. Rendezte: Peter Fleischmann; fényképezte: Alain Derobe; szereplők: Martin Sperr, Angela Winkler, Hanna Schygulla. Videón forgalmazza az Odeon.
