Film

Viharsarok

Film

Két fiatal srác ül egy ház foghíjas tetején - éppen újrarakják a cserepeket -, nem történik semmi, csend van. A táj csodaszép, de a teljes képet - aztán a film egészét - átjárja valami furcsa szorongás.

Egy Németországban focizó, visszahúzódó, komplexusokkal küzdő srác egyik napról a másikra - persze nem előzmények nélkül - úgy dönt, hogy befejezi sportolói karrierjét, fogja magát, hazajön, s a nagyapjától örökölt rozoga házban húzza meg magát, valahol a végeken. Rendbe hozná a házat, s egy véletlen találkozás segítséget ad mellé. A ház szépül, az ismeretség mélyül, mellékesen meg zajlik az élet. Mellékesen.

Szerelmi háromszög vidéken. Az egész falu az idegenre szegezi tekintetét, a betolakodó mindig gyanús, hát még, ha csak egyetlen férfi társaságát keresi igazán, aki eddig rendes volt, szép és jó. Hiába a látszatok óvása, a vonzalom és az érzelmi kötődés tagadhatatlan akkor is, ha közben az idegennek vendége érkezik, aki összekuszálja az amúgy sem egyszerű viszonyokat. Három fiatal férfi tragédiába vezető története egy álságos és végtére is bűnös közösségben.

Császi Ádám nem a magyar Túl a barátságont rendezett, a Viharsarok nem a beteljesült férfiszerelemről szól, hanem annak nehéz, sokszor reménytelen megéléséről. Az elfogadás és elfogadtatás esélyeiről. Sütő András Miklós és Varga Ádám játéka az újdonság, a furcsaság megérzésére koncentrál, s noha mélyen erotikus minden gesztus, mégsem a szexről szól, hanem az érzelemről.

Remekül fényképezett (operatőr: Rév Marcell), elragadó film. És, igen, melegfilm.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.