Film

Wonder Woman

  • - kg -
  • 2017. július 1.

Film

Jessica Chastain zsűritag a minap arról panaszkodott Cannes-ban, hogy a szeme elé került temérdek fesztiválfilmben alig akadt olyan nőalak, akire a saját életéből ráismerhetett volna, Will Smith zsűritag pedig a fekete szereplőket hiányolta a versenyből. Nos, a Wonder Woman inkább Jessicának kedvez, végre egy film, amelyben csak nő szerepel, addig legalábbis, amíg a címszereplő felcseperedését követhetjük nyomon egy amazonok lakta szigeten. Az amazonok hercegnője nem is tudja, hogy mi fán terem a férfi, amíg a külvilág – egy első világháborús pilóta képében – be nem robban addigi idillikus életébe. A világháborúkban játszódó szuperhősfilmeknek – és a Wonder Woman ilyen – megvan az a nagy előnyük a nem világháborús szuperhősfilmekkel szemben, hogy világháborúban játszódnak. Ha pedig az elsőben, az megannyi kedves díszlet felbukkanását is indokolja. És így lesz a Wonder Woman mindenekelőtt a díszletesek heroikus küzdelmének megindító filmje, ők tényleg mindent összehordtak a siker érdekében, még korabeli gázálarcokat is szereztek a bolháról, és mint tudjuk, korabeli gázálarcokkal nehéz hibázni. Nehéz, de nem lehetetlen: e mű a kihagyott ziccerek tankönyvszerű, epikus példája, ahol sem a heroizmus, sem a romantika, sem pedig a screwball komédia nemes hagyományai irányába tett kísérletek nem működnek. Ha szuperhősként tankot tartunk a fejünk fölött, ne érzékenyüljünk el, a tank alatt biztosan ne – a WW készítőit erről a műfaji alapvetésről sem értesítette senki. Jessica Chastain haragja szálljon rájuk.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.