chili&vanília

A Hasselback

Gasztro

A Hasselback elkészítési módszer olyan sült burgonyát takar, amelyet keresztbe vékonyan beirdalnak, majd így pirosra, ropogósra sütnek, miközben legyezőszerűen kissé szétnyílik. Igen mutatós technológia. Bizonyos források szerint nevét állítólag a Hasselbacken nevű stockholmi étteremről kapta, ahol az 1700-as években először készítették.


További források szerint viszont a formájára utalva más konyhák "Accordion" (tangóharmónika) burgonya néven vették át. Az eredeti hagyományos burgonyából készül, ezt fejlesztettem tovább édesburgonyával, mellé pedig nyers gyümölcsökből, csiliből, újhagymából és sok korianderből álló salsát készítettem.

Az édesburgonya egyébként is az egyik legfinomabb zöldség, azonban nem igazán elterjedt a konyhánkban, mivel nehezen terem itt meg. Nehéz termeszthetősége miatt Európa más konyháit sem özönlötte el, kivéve egy-egy rövid felvirágzását a 18., illetve 19. századi Franciaországban, itt ugyanis először XV. Lajos király, majd a kreol (martinique-i) származású Jozefina császárné kedvencének számított. Amerikában viszont nagyon népszerű, különösen ősszel és télen: például a hagyományos hálaadás napi pulykamenü elhagyhatatlan körete. Ezenkívül Közép- és Dél-Amerika (innen származik) kulináris kultúrájának egyik legfontosabb alapanyaga, nem beszélve a karibi konyháról, az szinte nem is létezne nélküle. Az alábbi, könnyen elkészíthető ételnél az édesburgonya hosszasan sül ugyan, cserébe viszont semmi mást nem kell vele tenni, a salsa pedig kb. 5 perc alatt készül el.

Sült édesburgonya zöldalmás-mandarinos salsával

Hozzávalók (2 adag)

2 közepes édesburgonya (egyenként kb. 25-30 dkg)

2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál olvasztott vaj

só, bors

Salsa:

1 zöldalma, apróra kockázva (héjastul)

4 mandarin, meghámozva, kifilézve, apróra

kockázva

4 szál újhagyma, felkarikázva

1 mandarin reszelt héja és kifacsart leve

1 zöldcitrom reszelt héja és kifacsart leve

1 kávéskanál méz

fél kávéskanál csilipehely (pl. Espelette)

4-5 evőkanál olívaolaj (ha van, mandarinos)

1 nagy csokor koriander finomra aprítva

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Az édesburgonyába (nem kell meghámozni) éles késsel kb. 3 mm vékony szeleteket metszünk be, úgy, hogy csak kb. a zöldség 2/3-os mélységéig vágunk, tehát nem vágjuk teljesen át, az édesburgonya maradjon egyben. Sütőlapra helyezzük, majd megkenjük az olívaolajjal és az olvasztott vajjal úgy, hogy a szeletek közé is kerüljön. Sózzuk, borsozzuk. Kb. 45 percig sütjük, amíg a belseje megpuhul, és kívül megpirul. (A sütési idő az édesburgonya méretétől függ.) A salsához összekeverjük a zöldalmakockákat, a mandarint, a felkarikázott újhagymát, a reszelt citrushéjakat és a csilit. A mandarin és a zöldcitrom levéhez adjuk a mézet, sót, borsot, majd fokozatosan hozzáadjuk az olívaolajat. Összekeverjük a gyümölcsökkel, végül hozzákeverjük a friss korianderzöldet. A sült édesburgonyára kanalazzuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.