étel, hordó

Bonnie

  • ételhordó
  • 2012. február 20.

Gasztro

Korábban Bonnie és Clyde-nak hívták ezt a belvárosi létesítményt az Irányi utca meg a Ferenciek tere sarkán, a Centrállal szemben. Úgy rémlik, akkoriban itt még csak az italozás jöhetett szóba, a konyha legfeljebb egy mikrohullámú sütőből állt. Most azonban úgy tűnik, hogy miután Clyde-dal végzett egy géppuska-sorozat, Bonnie unalmában főzőleckéket vett.

Meg talán rajzórákat, a többszintes étterem (vagy ahogyan a tulaj nevezi: "restro") falát ugyanis nagyméretű képregény borítja. A klasszikus comics természetesen egy gengsztertörténetet mesél el, miközben a szereplők az "ezer híres aranyköpésből" idéznek olykor-olykor. Például ezt: A húsevés nem döntés kérdése, hanem ösztön - Denis Leary. Mindazonáltal nem lehet egy rossz szavunk sem, a berendezés, a díszlet nemcsak igényes, de kifejezetten üdítő, pláne a megszokott pesti terepen.

A Bonnie étlapját így jellemezhetjük: kevés, de különleges. Bár hagyományos étel is akad - húsleves gazdagon, vörösboros marhapörkölt, vélhetően a turisták miatt -, úgy tűnik, fő szerepet az olyan népszerű kísérők kapnak, mint a sütőtök vagy a gesztenye. Mindjárt itt van a gesztenyekrémleves kalácskrutonnal (690 Ft), ami desszertnek is beillene. Kár, hogy a sűrűsége nem tökéletes, így formailag, vagy ha úgy tetszik, "tapintásra", leginkább a napközis menza meleg gyümölcslevesére emlékeztet. A kalácskruton meg nettó pirítósra. De azért, higgyék el, nem rossz, igaz, emlékeink szerint a gyümölcsleves sem volt az.

A sütőtökkel töltött ravioli bazsalikomos csilivel (1690 Ft) viszont tényleg csak önmagára emlékeztet. A szúrós fűszerezést remekül ellensúlyozza a töltelék édessége, és persze az sem mellékes, hogy a tésztát jól kifőzték. A sült kacsamell is remekül hasít (2490 Ft), úgy omlik a szánkban, mint sípálya lavina idején, így még jobban sajnáljuk, hogy sem a hozzáadott levendulamártás, sem a sütőtökös (!) krumplipüré nem váltja be a reményeinket. Az ún. rétes-krémes (690 Ft) annál inkább. A meleg krémesalapba tűzdelt rétestészta lapocskákról legyen elég annyi, hogy megédesítették az amúgy keserű napunkat.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.