kertész lesek

Barlang/Vác

  • kertész lesek
  • 2012. szeptember 16.

Gasztro

"Vácot a XI. századtól említik írott források, városunkat tehát közel ezerévesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál a kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására" - olvassuk a város honlapján, majd miután gyorsan átrepülünk a majdnem ezer éven, a 21. századi csattanó így hangzik:

"A város a vízi és a kerékpáros turizmus potenciális fellegvára." Leírva nem is kételkedtünk ebben, de amikor kedden, ebédidőben megérkeztünk Vácra, nyomban elbizonytalanodtunk. Nemhogy vízi vagy kerékpáros turistát, de járókelőt sem nagyon látni. És mintha autók sem lennének. Pedig a hajókikötőtől a révig, majd föl a főtérig az összes jelentős látványosságot megtekintjük, de hiába. A teljes üresség láttán már-már az jár a fejünkben, hogy Vác lakosságát evakuálták járvány- vagy sugárveszély miatt, de ekkor meglátjuk az ismeretlen pincért.

A Barlang terasz névre hallgató terület jókorát lecsippent a város hangulatos és szépen rendbe tett főteréből. Nem véletlenül hívják így, lévén az épp alatta elterülő Barlang pizzéria nyári szolgáltatása. Itt azonban nem a tésztáé a főszerep, hatalmas grill-terminál várja a vendégeket, ahogy elnézzük, nem a legoptimálisabb hatásfokkal. Sehol egy teremtett lélek, bárhova leülhetünk.

Úgy látszik, hogy a nagy meleg, az olimpiai közvetítés, de még a csekély érdeklődés sem tette fásulttá a felszolgálót. Ha nem is kicsattanó életkedvvel, de korrekt módon teszi a dolgát. Mielőtt megvizsgálnánk a húsokat, a napi levest (400 Ft/csésze) próbáljuk ki. Szokásos fokhagymaleves, szokatlan - inkább "bundásnak" tűnő - sajtos pirítóssal, kezdetnek nem rossz. De nem rossz a medallion piccata (2100 Ft) sem, ami sajtba panírozott normál csirkemell, annak minden előnyével (nem okoz csalódást) és hátrányával (nem okoz izgalmat) együtt. Legfeljebb az étlapon "caesarsalátának" mondott köreten rágódhatunk, főleg azon, hogy a teljesen neutrális zöldséget miért nevezik így? A grillkarajjal (2100 Ft) kapcsolatban nincs mit kérdeznünk, ropogós, emlékezetes darabok, ha nagyon kukacoskodni akarnánk, a túlságosan kiérződő mustárízt említenénk. De ennél sokkal fájóbb, hogy az amúgy kiválóan elkészített steak krumplit úgy meghintették ún. steakfűszerrel, hogy megfájdul tőle a fejünk.

A desszerteket könnyű sorra venni, kétfélét mérnek: a teljesen átlagos tiramisu (700 Ft) a bónusz szedertől sem válik különlegessé, ellenben a karibi krém gyömbéres naranccsal (700 Ft) valóban izgalmas csokoládés-fagylaltos megoldás. Kár, hogy az élvezet közepette sem sikerült azonosítanunk benne sem a gyömbért, sem a narancsot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.