chili&vanília

Krémes franciásan

Gasztro

Ez a krémes inkább a francia típusú millefeuille-höz („ezer lap”) áll közelebb, mint az itthon népszerű cukrászdai krémesekhez. Utóbbiaktól egyrészt a tésztájában tér el – a leveles tésztát sötétre, enyhén karamellizáltra sütjük, másrészt a krémjében is más, mert ebben egyáltalán nincs zselatin (mint a legtöbb bolti verzióban).

A villámváltozatot sima, vaníliával kikevert mascarponéval, esetleg gyümölcsökkel tölthetjük, de főzött vaníliakrémmel keverve még finomabb, bár valamelyest időigényesebb. Mind a tésztát, mind a krémet előre el lehet készíteni, így az ünnepi vacsorához is kényelmesen bevethető. Főzzenek, és egyenek jókat, boldog karácsonyt és új évet, jövőre ugyanitt!

 

false

 

Millefeuille, avagy francia típusú krémes

Hozzávalók (4 szelet)

 

2 dl tej (3,5%-os zsírtartalmú)

2,5 dkg étkezési keményítő

2 tojás sárgája

5 dkg porcukor

1 vaníliarúd kikapart magja

egy csipet só

25 dkg mascarpone, szobahőmérsékleten

1 csomag leveles tészta

1 evőkanál porcukor

 

Elsőként elkészítjük a vaníliakrémet. A tejet csomómentesre keverjük az étkezési keményítővel, majd egy lábasban addig forrósítjuk, főzzük, amíg elkezd forrni.

Közben a tojások sárgáját elektromos kézi keverő segítségével sűrűre, fehéredésig keverjük a porcukorral, sóval és a vanília kikapart magjaival. Lassan hozzáöntjük a forró tejet, elkeverjük, majd visszaöntjük a tejeslábasba. Állandó keverés mellett sűrűre, pudingállagúra főzzük. Vigyázzunk, hogy ne forraljuk, mert akkor összeugrik a tojás. Amikor kész, átöntjük egy tálba, és közvetlenül a felületére terítünk egy darab frissen tartó fóliát, hogy ne bőrösödjön a krém teteje. Hagyjuk teljesen kihűlni. Habverő vagy spatula segítségével óvatosan összekeverjük a kihűlt vaníliakrémet a mascarponéval. Habzsákba töltjük. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztalapokhoz a leveles tésztát 12 darab teljesen egyforma, 12×5 cm-es téglalapra vágjuk. (A bolti, készre nyújtott leveles tésztából pont ennyi jön ki. Ha házi vagy mélyhűtött leveles tésztával dolgozunk, azt értelemszerűen ki kell nyújtani előtte téglalappá.) Egy nagy sütőlapra sütőpapírt terítünk, majd ráhelyezzük a tésztalapokat. Szitával vékonyan meghintjük porcukorral, aminek köszönhetően a lapok a sütés során kissé karamellizálódnak majd. A tetejükre borítunk egy, a tepsivel azonos méretű sütőpapírt, majd ráhelyezünk egy azonos méretű tepsit. Ez nehezékként szolgál, hogy a tészta ne emelkedjen meg. 20 percig sütjük. A pontos sütési idő sütőfüggő, 15 perc után érdemes néha ellenőrizni, hogy szép sötét-e már a színe. Amikor megsült, hagyjuk teljesen kihűlni. Megtöltjük a lapokat: egy krémeshez három lap szükséges. Az első lapra a habzsákból két sorban öt-öt, kb. 2 cm átmérőjű gömböt nyomunk. Ráhelyezzük a második lapot, és a második „emeletre” is ugyanannyi krémet nyomunk. Ezt a réteget befedjük a harmadik lappal. A tetejét meghintjük egy kevés porcukorral.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.