étel, kihordó

Empanada Buda

  • ételhordó
  • 2022. január 19.

Gasztro

„Argentin konyha” alatt többnyire a steaket értjük.

Az argentin steak arról ismerhető fel, hogy ún. angus marhától származik. Azt nehezebb megmondani, hogy valóban angus marhát használnak-e például egy tetszőleges kelet-európai argentin étteremben, viszont az élő angus könnyen felismerhető: koromfekete és nincs szarva. Amúgy Skóciából származik, a feljegyezések szerint az el­ső törzskönyvezett egyedet úgy hívták: Old Grannie 125. Az állat 1859-ben, 36 évesen pusztult el, egy viharban kidőlt fa végzett vele.

Minden bizonnyal köteteket lehetne teleírni az angusok dél-amerikai hódításairól is, csakhogy a steak Argentínában ugyanolyan ünnepi ételnek számít, mint nálunk a Budapest-bélszín, hétköznapiként pedig inkább az empanadát említik az útleírások, mely inkább a réteshez hasonlítható, még inkább a burekhez. „Akármerre jársz Argentínában, előbb-utóbb empanada üzletbe botlasz. (…) Egyébként érdekes történet után telepedett meg itt. Tulajdonképpen az Ibériai-félszigetről ered, (…) a középkorban a mórok hozták magukkal a receptjét. Nevét a spanyol »empanar« szóból kapta, amely »kenyérbe csomagoltat, kenyérbe öltöztetettet« jelent. Onnan terjedt tovább a félszigeten, ahonnan a spanyol gyarmatosítók a XVI. században vitték magukkal Latin-Amerikába” – olvashatjuk az Empanada Story honlapján, amelyet mint „argentin éttermet” választottunk ki, ám szó sincs erről. Még az idézett szöveg is sokkal hosszabb az étlapnál, mivel azon főételként semmi egyéb nincs, csak empanada (550 Ft/db), illetve tízféle töltelék, ráadásul a hely – pontosabban helyek, mert több is van belőle Budapesten – kizárólag elvitelre dolgoznak. De azért hiányt nem szenvedünk az információkban. Minden egyes tölteléket részletesen ismertetnek, megtudhatjuk, hogy súlyuk 70 gramm, de a legmeglepőbb az, hogy a mini hajtott pizzára emlékeztető tészták mindegyikén kétbetűs dombornyomás van, valójában rövidítés a töltelékek felismerhetősége érdekében – a „KS” a kolbászos-sajtos, az „SP” a spenótos-parmezános. És ha ez nem lenne elég, a tészták széle is többféle mintázatú, bár erre csak az ízléses és biztonságos ételdoboz ábráinak tanulmányozása után jövünk rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.