chili&vanília

Fuszulykaleves Máréfalváról  

Gasztro

Fuszulykaleves zöldekkel, lila hagymával

„Könnyebb beszélni, mint tenni, nehezebb főzni, mint enni” – áll a hímzett felirat Róza mama máréfalvi, udvari sütősarkának téglafalán. Ő maga varrta még gyerekkorában jó pár évtizeddel ezelőtt, akkor, amikor édesanyjától megtanulta sütni-főzni azokat a hagyományos ételeket, amelyeket azóta is készít – a családjának és az erdélyi kulináris értékek iránt érdeklődő vendégeknek. Máréfalva Hargita megye egyik leghosszabb szalagtelkes faluja a Fenyéd-patak völgyében, Székelyudvarhelytől negyedórányira, és ma már nemcsak a világraszóló, pazar máréfalvi tejfölös lepényről híres, hanem Ilonka Rozália – Róza mama – szívből jövő vendégszeretetéről is. A faluban régebben ezzel a kemencében sült, édes lepénnyel várták a hazatérőket. A tésztát hagyományosan szerény tejbegrízkásával kenték meg, azzal sütötték, a tejföl már későbbi fejlesztés a tehetősebb háztartásokban, ahol mindig volt a háznál állat és saját tejtermék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.