étel, hordó

Gold bistro

  • ételhordó
  • 2011. szeptember 22.

Gasztro

A Budafoki út külső részén valaha egymásba értek a gyárak és a vállalatok: kábel, április négy, negyvenhármas számú építőipari. Övezet volt a javából, ha valaki nem az ott dolgozó több tízezres tömeg tagjaként múlatta az időt, legfeljebb csak akkor merészkedett arra, ha valamelyik gyári sportpályán futballmeccs zajlott, hiszen - mert így kerek - akkoriban egy valamirevaló gyárnak rendes focipálya is járt, ám hogy ezek közül hány maradt meg, maradt-e egyáltalán, legfeljebb Sajó barátunk tudná megmondani. Azóta nagyot fordult a világ.

A gyárak lehúzták a redőnyt, ellenben felhúztak jó néhány új irodaházat, sőt még egy bevásárlóközpontot is, de a (külső) Budafoki út övezetjellege semmit nem változott. Igaz, hogy nem füstölnek már a kémények, ám a kétszer két sávos úton szinte mindig csúcsforgalom van, így a büdös is megmaradt, ami a szanálásokat túlélő üzemi épületekkel kiegészülve mindennek mondható, csak vonzónak nem. Aki ezen a környéken nyit étkezdét, nem kell nagyon csipkednie magát: legyen kalória bőséggel, közvetlen és radikális éhségcsillapítás - itt a finnyás vendég ritka madár, legfeljebb a tisztiorvos.

Mi is inkább a sportvonalat követjük, az egyik feltűnően homlokzatkezelt objektumban működik a Gold Center nevű fitneszközpont, ahol a squashtól az aerobikig, a hastánctól a teremfociig mindenki kedvére válogathat. Egy ilyen létesítmény kötelező kellékének legfeljebb egy "kalóriamentes" büfét képzelünk, ahol a legkeményebb kajának a Cézár-saláta számít, és még a mogyorós csokoládé is "bio", viszont a pult alól nem azért mérik a kokszot tonnaszámra, mert szemben van a Kelenföldi Erőmű.

Szóval ételről szó sem volt, ám amikor megláttuk az inkább kávézónak tűnő, de étteremként működő Gold bistro kínálatát, elakadt a lélegzetünk. Kevés, ám már nevében sokat ígérő étel sorakozott az "Első fogás 550 Ft", "Második fogás 1180 Ft", "Harmadik fogás 550 Ft" fejezetek alatt az egyébként hetente változó étlapon. Döbbenetünkben legszívesebben lefejeltünk volna egy raklap Red Bullt, hogy biztosak legyünk: nem álmodunk.

De még most sem vagyunk biztosak a dolgunkban, lehet, hogy mégis álmodtuk az egészet. Mert a hazai vendéglátás ismeretében nem túl életszerű, hogy ilyen környezetben, ilyen árak mellett ilyesmi is történjen. Hogy madársalátával és házikenyérrel körített hideg báránykocsonyával induljon az étkezés, amit korianderes kacsamellszeletek követnek gerslirizottóval, s mindezt a végén - a szintén házi készítésű - kesudiós-karamellás brownie koronázza meg. De nemcsak az elnevezések csengenek jól, maguk az ételek is minden ízükben káprázatosak! Ráadásul kedvezménnyel, aki ugyanis háromfogásos ebédre fizet be, az cakpakk 1790 forintért kapja az egészet. Mielőtt azonban fejvesztve rohannának a Budafoki útra, nem árt tudni, hogy a Gold bistro csak hétköznapokon, 11-17 óra között tart nyitva!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.