étel, hordó

Gold bistro

  • ételhordó
  • 2011. szeptember 22.

Gasztro

A Budafoki út külső részén valaha egymásba értek a gyárak és a vállalatok: kábel, április négy, negyvenhármas számú építőipari. Övezet volt a javából, ha valaki nem az ott dolgozó több tízezres tömeg tagjaként múlatta az időt, legfeljebb csak akkor merészkedett arra, ha valamelyik gyári sportpályán futballmeccs zajlott, hiszen - mert így kerek - akkoriban egy valamirevaló gyárnak rendes focipálya is járt, ám hogy ezek közül hány maradt meg, maradt-e egyáltalán, legfeljebb Sajó barátunk tudná megmondani. Azóta nagyot fordult a világ.

A gyárak lehúzták a redőnyt, ellenben felhúztak jó néhány új irodaházat, sőt még egy bevásárlóközpontot is, de a (külső) Budafoki út övezetjellege semmit nem változott. Igaz, hogy nem füstölnek már a kémények, ám a kétszer két sávos úton szinte mindig csúcsforgalom van, így a büdös is megmaradt, ami a szanálásokat túlélő üzemi épületekkel kiegészülve mindennek mondható, csak vonzónak nem. Aki ezen a környéken nyit étkezdét, nem kell nagyon csipkednie magát: legyen kalória bőséggel, közvetlen és radikális éhségcsillapítás - itt a finnyás vendég ritka madár, legfeljebb a tisztiorvos.

Mi is inkább a sportvonalat követjük, az egyik feltűnően homlokzatkezelt objektumban működik a Gold Center nevű fitneszközpont, ahol a squashtól az aerobikig, a hastánctól a teremfociig mindenki kedvére válogathat. Egy ilyen létesítmény kötelező kellékének legfeljebb egy "kalóriamentes" büfét képzelünk, ahol a legkeményebb kajának a Cézár-saláta számít, és még a mogyorós csokoládé is "bio", viszont a pult alól nem azért mérik a kokszot tonnaszámra, mert szemben van a Kelenföldi Erőmű.

Szóval ételről szó sem volt, ám amikor megláttuk az inkább kávézónak tűnő, de étteremként működő Gold bistro kínálatát, elakadt a lélegzetünk. Kevés, ám már nevében sokat ígérő étel sorakozott az "Első fogás 550 Ft", "Második fogás 1180 Ft", "Harmadik fogás 550 Ft" fejezetek alatt az egyébként hetente változó étlapon. Döbbenetünkben legszívesebben lefejeltünk volna egy raklap Red Bullt, hogy biztosak legyünk: nem álmodunk.

De még most sem vagyunk biztosak a dolgunkban, lehet, hogy mégis álmodtuk az egészet. Mert a hazai vendéglátás ismeretében nem túl életszerű, hogy ilyen környezetben, ilyen árak mellett ilyesmi is történjen. Hogy madársalátával és házikenyérrel körített hideg báránykocsonyával induljon az étkezés, amit korianderes kacsamellszeletek követnek gerslirizottóval, s mindezt a végén - a szintén házi készítésű - kesudiós-karamellás brownie koronázza meg. De nemcsak az elnevezések csengenek jól, maguk az ételek is minden ízükben káprázatosak! Ráadásul kedvezménnyel, aki ugyanis háromfogásos ebédre fizet be, az cakpakk 1790 forintért kapja az egészet. Mielőtt azonban fejvesztve rohannának a Budafoki útra, nem árt tudni, hogy a Gold bistro csak hétköznapokon, 11-17 óra között tart nyitva!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.