étel, hordó

Ferenc József

  • ételhordó
  • 2012. január 8.

Gasztro

Épp eleget foglalkoztunk a Liszt Ferenc térrel és környékével, hogy megállapítsuk: az itteni helyek egytől egyig valamiféle képzelt trendiség jegyében működnek. Ez persze a tökéletes ellentmondás.

Hiába vannak ugyanis minden erejükkel azon, hogy egyediek, különlegesek legyenek, ha éppen az efféle szándék miatt érezzük a megállíthatatlan uniformizálódást. De ne ijedjenek meg! Nincs nekünk bajunk a Liszt Ferenc téri helyekkel, a maga módján mindegyik korrekt, tisztességes stb. vállalkozás. De azért ne feledjük, harminc évvel ezelőtt az ilyen-olyan külföldi sörneveken működő fabokszos bárok is roppant eredetinek akartak látszani, sőt a többség annak is látta. Mi következik ebből?

Igen, eltalálták, akad a környéken olyan étterem is, ami nehezen gyömöszölhető a Liszt Ferenc-dobozba. A Nagymező utcában, a Paulay Ede utca sarkánál ugyanis nemcsak a tipikus Két Szerecsen áll, ott van a Ferenc József is. A fabetétes k. u. k. dizájnnal, F. Jóska és Sisi-relikviákkal megszórt vendéglő persze jobban illene a Bazilika környéki lehúzósok közé, de hamar rádöbbenünk, hogy nemcsak ott, de főút mentén, kisvárosi főtéren, határátkelő helyen is el tudnánk képzelni.

Nincs evvel semmi baj, az étterembe járó közönség nagy része épp az ilyen varázslatot kedveli: bevált bútorok, jópofa pincérek, döbbenetes mennyiségű adagok, az 1987-es szakácsiskolai vizsga tételsora. Mondhat bárki bármit, honfitársaink többségéből, ebéd/ vacsora után, még mindig e kritériumok mentén tör elő oly kedves sóhaj: "De jót ettünk!" Nos, a Ferenc Józsefben hétágra lehet sóhajtozni, maradékot csomagoltatni, majd hosszú-hosszú órákig emészteni. Igazságtalanok lennék, ha nem tartanánk eredetinek a hagymalekváros libamájkanapénak nevezett előételt (1750 Ft), vagy azt, hogy a túlságosan megvörösborozott szarvaspörkölt kapros túrógombóccal érkezik (2500 Ft)! És hát a burgonyagombócos, zsályás kacsalevesnek (920 Ft) is nagyon klassz neve van, de izgalmat egyikük sem tartogat. Ugyanolyan átlagos fogások, mint az óriásrája-méretű bécsi szelet (1900 Ft) vagy a (650 forintos) gesztenyepüré. Akár tetszik, akár nem, Budapesten még ma is ez a sikerrecept titka, hiszen amikor - szombaton, ebédidőben - tiszteletünket tettük, alig találtunk helyet. Közben a Liszt Ferenc téri létesítmények pangtak az ürességtől.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.