Városszerte fénylik – Kis forraltbor-kalauz

  • Királyleányka
  • Szegfűbors
  • Lemon Chili
  • 2012. december 20.

Gasztro

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Budapestet idén elöntötte a forralt bor. Cikkünkben azok a helyek szerepelnek, amelyek megugrották magasra tett, természetesen szubjektív lécünket.


Fotó: MTI

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Budapestet idén elöntötte a forralt bor. Csaknem minden szórakozóhelyen, kávézóban, (rom)kocsmában és étteremben ránk köszön, nem beszélve a karácsonyi vásárokról. A bőséges kínálat sajnos nem jár kéz a kézben a minőséggel – az elővigyázatlan fogyasztó így könnyen cukor- és fahéj-túladagolást kaphat. Szerencsére van segítség: a forraltborkalauz bloggerei elnavigálnak a forralt borok tengerében. Királyleányka, Szegfűbors és Lemon Chili fedőnevek mögé rejtőzve három fiatal(osnak mondott), kifinomult ízlésű, modern nőszemély járja a budapesti éjszakát élvezhető forralt borok után kutatva. Bolyongtunk a hetedik kerület vadul burjánzó kocsmaőserdejében, arcunkat fútta a kőbányai szél az Ügetőn, egyszóval láttunk egyet s mást. Tapasztalatainkat blogunk vitriolban ázó lapjain osztjuk meg az érdeklődő közönséggel. Az alábbiakban azok a helyek következnek, amelyek megugrották magasra tett, természetesen szubjektív lécünket.

Alibi kávézó: decens belvárosi nőknek

Az Alibi csapata idén egy egész bódéval települt ki a kávézó elé, kis fényt és melegséget csempészve az egyébként kietlen térre. Mi is engedünk a direkt marketingnek, és nem csalódunk: finom! Érezhetően borból készült, hagyományos fűszerezésű, nem agyoncukrozott, jó ízű ital piroslik a bögréinkben. Bár a hűvös kora téli esten elbírnánk egy kicsivel forróbbat is, és jó dolgunkban hiányoljuk az egzotikusabb ízvilágot (például gyömbér), a hagyomány és minőség kettőse összességében mégis igen meggyőző (400 Ft/2 dl; V. kerület, Egyetem tér 4.).


Ibolya eszpresszó: letűnt idők rajongóinak

Középiskolás korunkban az Ibolya valami titkos kultikus hely volt a szemünkben: alternatív színházak nagyon beavatott művészei adtak itt randevút egymásnak és múzsáiknak. A kilencvenes évek titokzatos mámora mára tovatűnt, de az Ibolyában, úgy tűnik, visszafelé megy az időgép: tesztcsapatunk egyenesen a hatvanas években találja magát, kellemes retrókörnyezetben. A rutinos pincér szinte pillanatok alatt érkezik a helyes kis üvegbögrékkel, benne a jó forró borral és citromszeletekkel. A cukorból csak egy hajszállal van benne több, mint ami az ötöshöz kellene, és a fűszerezésre is csupán annyi panaszunk lehet, hogy egy cseppet jellegtelen: keveselljük a fahéj és a szegfűszeg aromáit. Vízből viszont valamivel több jutott bele, mint amennyi kell – de így is elégedettek vagyunk (400 Ft/2 dl; V. kerület, Ferenciek tere 5.).

Frisco café: diákoknak, tüntetés után

A sötét kis utcában megbúvó Frisco café saját honlapja szerint „olyan kávézó, ami jó. Egyesek szerint.”. Ezzel a nagy igazsággal nem tudunk vitába szállni, és nem is akarunk, mert a forralt bor jó. Szerintünk. A gyömbér csípőssége és aromája, az alma, citrom, narancs kellemes kombinációja éppen a mi ízlésünknek való. Lehetne ugyan kicsit kevesebb a cukor, és talán egy kicsivel több az alkohol, megbolondíthatták volna némi csípős paprikával is, de azért ízlik; a bögrékre csavarodó ujjak kellemesen melegednek. Mivel a Friscóban közösségi élet folyik, előbb-utóbb biztosan elkezdődik valami szociológiai műhelyvita vagy filmvetítés, amikor is a társadalmi problémákra érzéketlen vendég veszi a kabátját, és kőszíve táján kellemes melegséggel távozik (400 Ft/2 dl; IX. kerület, Mátyás u. 11.).


Kino: független szellemeknek

Az utóbbi pár évben sokak kedvencévé vált a Kino, ami a rémhírekkel ellentétben köszöni, jól van, teljes gőzzel üzemel, mindenféle forró italt kínálva csípős téli estékre. A forralt bor – őszintén szólva – elsőre kissé riasztó, inkább tűnik habos kakaónak. Tudjuk, hogy ez a kávégépes-szörcsögős forrósítási technológia következménye, de akkor is megszokhatatlan a forralt boron a hab. Pedig érdemes kicsit küzdeni vele, mert alatta kellemes, borízű italt találunk, majd előbukkan egy-két szelet narancs is. Azt sem bánjuk, hogy egészben találkozunk a szegfűszegekkel, boldogan szűrjük a fogunk között. Az odakészített cukortartó segítségével mindenki maga állíthatja be a kívánt édességet, de érdemes először megkóstolni, mert nem feltétlenül kell bele több cukor (490 Ft/2,5 dl; XIII. kerület, Szent István krt. 16.).

BelD’or: azoknak, akik a sört is forrón szeretik

A nemrég nyílt vendéglátó-ipari egységre és az objektum homlokzatán fennen hirdetett forralt sörre a minap lettünk figyelmesek. Elengedjük azt a tév- és kényszerképzetet, hogy csak a hideg sör a sör, és készen állunk a szokatlan befogadására. Habos, sörnek látszó ital érkezik söröspohárban, benne úszkáló fűszer- és narancsdarabokkal. Izgatottan hörpintünk bele – és ízlik! Igazából nagyon hasonlít a forralt borra, és mint megtudjuk, hasonlóképp is készül. Belgiumban állítólag igen elterjedt: mivel bor nemigen van, a csontig hatoló nyálkás hidegben viszont nagy szükség van valami melengető italra, sört forralnak. Bár a recept titkos, azért annyit elárul a kedves pincér hölgy, hogy fahéj, szegfűszeg, pici cukor ebbe is kell, és kell még egy kis narancslé, valamint jó minőségű, 8,5%-os sör. Érezzük is, hogy alkoholból van: a szalonspiccig elegendő néhány korty (450 Ft/3 dl; V. kerület, Kecskeméti u. 7.).

És hogy a közelgő karácsonyról se feledkezzünk meg: némelyik vásárban kapható gyümölcsborból készült forralt bor, ezt mindenképpen ajánlatos megkóstolni. Tavaly a Bazilika melletti vásárban ittunk forró eperbort, olvasóink jelzése szerint pedig idén a XII. kerületi önkormányzat mellett mérnek izgalmas borokat. Kalandra fel! Tapasztalataitokat pedig írjátok be a blogra!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.