chili&vanília

Hanukára fánkot

Gasztro

Vasárnap este, Tel-Aviv. A Miznon, Eyal Shani izraeli sztárséf népszerű helye tele van, mint mindig. A néhány évvel ezelőtt nyitott gourmet gyorsétterem pitákra specializálódott, amiket különlegesen finom alapanyagokkal töltenek meg: fűszeres csirkemájjal, fokhagymás garnélával, báránysülttel vagy éppenséggel grillezett karfiollal. Utóbbi a Miznon ikonikus fogása: a karfiolt egészben megsütik, majd papíron tálalják, tahinivel, paradicsomszósszal, csilivel, joghurttal. Szenzációs ízű és igen látványos. A koncepció annyira sikeres, hogy tavaly Párizsban is nyílt egy fiók, de­cem­berben pedig Bécsben indulnak. Ez a vasárnap kissé eltér a megszokottól. Mindenütt, az egész városban, itt is meggyújtották az első gyertyát. A hanukijának, vagyis a hanukai gyertyatartónak kilenc ága van: nyolc normál gyertyatartó és egy ún. „szolga”, amellyel meggyújtják a nyolc ágat. A fény ünnepe talán a zsidó vallás legismertebbje, a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Utóbbi miatt szokás ilyenkor bő olajban sült ételeket: tócsnit, fánkot fogyasztani. A Miznonban vacsorázó gyerekek is azt kapnak ajándékba, persze hagyományos, lekvárral töltött változatot. Énekszó zeng a máskor trendi popzenétől hangos bisztróban, mindenki a gyertyagyújtást ünnepli. A hanuka idén december 14-ig tart, addig süssenek fánkot, akár az alább ajánlott csörögét. Tésztájával könnyű dolgozni, különlegessége az átbújtatott, csavart formájában rejlik, sárgabaracklekvárral a legfinomabb.

 

Klasszikus csörögefánk

Hozzávalók (kb. 30 darabhoz)

 

300 g liszt

30 g porcukor

120 ml tejföl

4 tojássárgája

50 ml rum

60 g olvasztott vaj

 

sütéshez: napraforgóolaj

tálaláshoz: 100 g porcukor, ½ rúd vanília
magjaival elkeverve, sárgabaracklekvár

 

1. Egy nagy tálba tesszük a lisztet, elkeverjük a sóval és a porcukorral. A közepébe mélyedést formázunk, és hozzáadjuk a tejfölt, a tojások sárgáját, a rumot és az olvasztott vajat.

2. Elektromos kézikeverővel (vagy robotgép dagasztókarjával) összekeverjük, és néhány percig dagasztjuk. Elasztikus, fényes, homogén tésztát kell kapnunk. 30 percig letakarva pihentetjük.

3. Lisztezett gyúródeszkán kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk a tésztát, majd 8×3 cm-es téglalapokat vágunk. Mindegyik lap közepébe hosszant egy kb. 2 cm-es bevágást teszünk, és ezen a résen átbújtatjuk az egyik végét.

4. Felhevítjük az olajat, és a fánkokat oldalanként kb. 1-1 perc alatt aranyszínűre sütjük. Konyhai papírtörlőn leitatjuk, majd még melegen, vaníliás porcukorba forgatjuk. Sárgabaracklekvárral tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.