kertész lesek

Hasmester/Budakalász

  • ételhordó
  • 2012. június 10.

Gasztro

Jeles nap volt Budakalász történetében 2010. június 18. Lakitelek és Pesthidegkút után az egykori népiskolával szemközt, a Budai úton is leleplezték Búza Barna szobrászművész Klebelsberg Kunóról készült mellszobrát.

Az avatóünnepségen mások mellett Jókai Anna írónő mondott beszédet, aki - ahogy azt az illetékes minisztérium közleményéből megtudhatjuk - "párhuzamot vont a grófnak született, ám előjogaival soha nem büszkélkedő, azzal vissza soha nem élő tudománypolitikust körülvevő társadalmi helyzet és a jelenlegi közállapotok között". Jókai Anna azt üzente, hogy "rengeteget tanulhatunk a nagy elődtől, aki ugyanúgy a romokon építkezett, mint ahogy most is az iskolarendszer alapjaiban történő megreformálása áll előttünk".

Lassan két év telt el azóta, de felesleges azon rágódnunk, hogy Klebelsberg mit szólna az iskolarendszer mostani, "alapjaiban történő megreformálásához", inkább a mellszobor mögé pillantunk. Éttermet látni a szépen felújított parasztházban, ráadásul árnyas kerthelyisége van. A nem különösebben felkavaró bronzportré (másolat?) megtekintése után ugyan hova mennénk?

De vannak rossz előjelek. A Hasmester névről az oly sokszor kritizált mennyiségi konyha ugrik be, ami olyan, mint a lakodalmas rock, szeretik a népek, de minden ízében vacak. Meg aztán az "alcím" - pizzéria vendéglő - sem a legszerencsésebb.

De mit számít ez, ha ragyog a nap, a kert viszont árnyas és szellős? Ilyenkor a műanyag ülések sem fájnak annyira, ráadásul azt látjuk, hogy a választék nem csak a "szokásos + pizzákra" szűkül (szokásosnak a rántott sajt, a kijevi pulykamell és a somlói galuska tekinthető), van itt számos érdekesség, és igen szolid áron.

Például a bableves csülökkel (750 Ft), ami nem is attól érdekes, hogy jó sűrű, és nem spóroltak ki belőle semmit. Cipóban tálalják, mint hagymalevest, így akár egytálételként is tekinthetünk rá. Átlagon felüli, csak hát pékáru nélkül is több a soknál. A májgombócleves (490 Ft) viszont már normális adag, és szintén kiváló: megfelelő állagú töltelék, aranyló medence, ízletes zöldségek. Klassz.

A nagy örömöt mégsem ezek a levesek, hanem a gyanús éttermi fogások bajnokságának sztárja, a sertésborda (riválisok: Brassói AP, Hortobágyi HP, Tárkonyos RL) okozza. A tormás tarjával töltött hús (1350 Ft) nemcsak szó szerint frissen sült, de a megszokott csontos/rágós/gyanús elemekkel ellentétben remek állapotú darab, a füstölt és szúrós töltelék pedig pompás kiegészítőnek bizonyul. A sikeren felbuzdulva rendelünk egy túrógombócot is (600 Ft), ami szintén az öngyilkossági kísérlet szinonimája a hazai vendéglátóhelyeken. De lássatok csodát, evvel sincs semmi baj. Hacsak az nem, hogy három hamvas és könnyed gombócból szokásunk ellenére repetát is elfogadnánk.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.