chili&vanília

Karácsony II. – főétel

Gasztro

A sültek elkészítésének legjobb módja, ha alacsony hőfokon, lassan készülnek. Így biztosan nem száradnak ki, extra omlósak lesznek, ráadásul semmin nem kell izgulni az ünnepi vacsora előtt. A karácsonyi, téli időszakban az alábbi pulykának mindig sikere van, még a gyerekek is imádják. A pulykafelsőcomb sütése a világ legfinomabb sültjét eredményezi (miközben nagyszerű karácsonyi vacsora, hétköznapokon is simán bevethető). Ez az egész madár legízesebb része, ráadásul szépen lehet szeletelni, így mutatós az ünnepi asztalon is, és még hidegen is kitűnő, érdemes tehát nagy adagot sütni, hogy legyen maradék. Köretnek salátákat (például gránátalmás gerslit – a képen –, vagy narancsos édeskömény-salátát), édesburgonya- vagy sütőtökpürét, ropogósra sütött kelbimbót ajánlok, de telitalálat a zsályás rakott édesburgonya is.

 

Lassan sült pulyka zsályás rakott

édesburgonyával

Hozzávalók (6–10 adag)

Pulykasült:

2 pulykafelsőcomb

1 narancs leve és reszelt héja

2 evőkanál csípőspaprika-krém (pl. harissa)

2 evőkanál nádcukor

0,5 dl olívaolaj

só, bors

 

Rakott édesburgonya:

1 kg édesburgonya

3 dkg vaj

20 friss zsályalevél

3 dl tejszín (min. 30%-os)

só, bors

 

A sütőt előmelegítjük 220 fokra. Egy nagy tepsit kibélelünk alufóliával. Kikeverjük a mázt: egy tálkába reszeljük a narancs héját, majd kinyomjuk a gyümölcs levét. Hozzáadjuk a csípőspaprika-krémet, a nádcukrot és az olívaolajat, és teljesen simára keverjük. A szoba-hőmérsékletű pulykacombot mindenütt alaposan sózzuk, borsozzuk, majd mindkét combot mindkét oldalán egyenletesen bedörzsöljük a csilis-narancsos fűszerpasztával. Bőrös felükkel felfelé fektetjük a pulykacombokat a tepsire, majd 20 percig sütjük magas hőfokon, ezalatt kissé megpirul a máz. Ekkor levesszük a sütő hőfokát 100 fokra, és a pulykát fedetlenül sütjük, kb. 6–7 órán át (akár éjszaka). Nem kell félni, nem fog sem megégni, sem kiszáradni ennyi idő alatt ilyen alacsony hőmérsékleten. Csodálatosan omlósra sül, szinte szétesik, és nagyon szaftos lesz.

A rakott édesburgonyához a sütőt előmelegítjük 200 fokra. Az édesburgonyát meghámozzuk, és zöldséggyalun vagy éles késsel egészen vékony, kb. 2 mm-es szeletekre vágjuk. Egy kerek jénait vagy hőálló tálat kikenünk a vaj felével, majd szorosan, függőlegesen, élére állítva, körberakjuk a burgonyakarikákat. Sózzuk, borsozzuk. Kb. minden tizedik szelet közé bedugdosunk egy-egy zsályalevelet. Rálocsoljuk a tejszínt. A tetejére vajdarabkákat teszünk. Kb. 35 percig sütjük, az utolsó 5 percre a sütőt grillfokozatra állíthatjuk, hogy a teteje szépen megpiruljon.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.