„Egy egész sor ház a Mester-utcában leromboltatik, ezek között 4 kétemeletes egész uj ház, pompás, divatos berendezéssel, ablakok, kereszt és oldal ajtók, márvány lépcsőházak, valamint az összes építési anyag legolcsóbban adatik el a bontási irodában” – olvasható a Budapesti Napló 1900. április 15-i számában, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a századfordulón a kapitalizmus farkastörvényei uralkodtak. A felhívásból az nem derül ki, hogy mely házak sorsa pecsételődött így meg, de ha megnézzük a Viola utca és a Thaly Kálmán utca közötti szakaszt, két (elvileg négy) olyan házat figyelhetünk meg a Mester utca 48–52. és az 54. számok alatt, amelyek biztosan 1900 után épültek. Úgy 90–100 évvel később.
Arra nem emlékszünk, hogy a 20. század nagy részében miféle épületek álltak itt – egy 1975-ös Fortepan-képen egy lekerített grund a „Mester utca 50.” –, de az egészen biztos, hogy a mostaniak a több mint harminc éve zajló és még be nem fejezett ún. középső-ferencvárosi tömbrehabilitáció épületei, amelyeket már úgy építettek, hogy a földszintre nem lakások, hanem mindenféle üzlethelyiségek kerültek. Közért és kifőzde, zöldséges és biztosítási iroda működik itt, de a Google Maps áprilisban készült felvételén egy olyan bolt is látható a Mester utca 54. alatt, amely glutén-, cukor- és laktózmentes terméket kínál. Ezt azonban múlt időbe tehetjük, mivel nyár óta itt is kifőzde működik KissKovács néven. (A szomszéd házban a Két Kanál Faloda van.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
