étel, hordó

KissKovács

  • ételhordó
  • 2022. november 9.

Gasztro

Étteremkritika

„Egy egész sor ház a Mester-utcában leromboltatik, ezek között 4 kétemeletes egész uj ház, pompás, divatos berendezéssel, ablakok, kereszt és oldal ajtók, márvány lépcsőházak, valamint az összes építési anyag leg­olcsóbban adatik el a bontási irodában” – olvasható a Budapesti Napló 1900. április 15-i számában, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a századfordulón a kapitalizmus farkastörvényei uralkodtak. A felhívásból az nem derül ki, hogy mely házak sorsa pecsételődött így meg, de ha megnézzük a Viola utca és a Thaly Kálmán utca közötti szakaszt, két (elvileg négy) olyan házat figyelhetünk meg a Mester utca 48–52. és az 54. számok alatt, amelyek biztosan 1900 után épültek. Úgy 90–100 évvel később.

Arra nem emlékszünk, hogy a 20. század nagy részében miféle épületek álltak itt – egy 1975-ös Fortepan-képen egy lekerített grund a „Mester utca 50.” –, de az egészen biztos, hogy a mostaniak a több mint harminc éve zajló és még be nem fejezett ún. középső-ferencvárosi tömbrehabilitáció épületei, amelyeket már úgy építettek, hogy a földszintre nem lakások, hanem mindenféle üzlethelyiségek kerültek. Közért és kifőzde, zöldséges és biztosítási iroda működik itt, de a Google Maps áprilisban készült felvételén egy olyan bolt is látható a Mester utca 54. alatt, amely glutén-, cukor- és laktózmentes terméket kínál. Ezt azonban múlt időbe tehetjük, mivel nyár óta itt is kifőzde működik KissKovács néven. (A szomszéd házban a Két Kanál Faloda van.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.