chili&vanília

Egyem a zúzádat

Gasztro

Citromos, tárkonyos libazúzaleves

Itt a libaszezon, az elszálló árak ellen pedig egy remek alternatíva: a zúza! Méltatlanul alulértékelt alapanyag, pedig alacsony a zsírtartalma, magas a fehérjetartalma, tele van ásványi anyagokkal és jó vitaminokkal – mint szinte minden belsőség –, gazdaságos, kollagénes. Nem utolsósorban pedig változatos felhasználási ötleteket adnak nekünk a világ konyhái, amelyekben előszeretettel használják. A franciáknál igazi ínyencség, a leggyakrabban konfitálva, salátaágyon adják, de pástétomokba, tejszínes ragukba is kerül, gésier néven fut. Az ázsiai gasztronómia is kedveli, Japánban nyárson grillezik jakitoriként, Dél-Koreában ropogós bundába forgatják, vagy fokhagymával, csilivel, szezámolajjal pirítják wokban (dak ddong jjip). Mexikóban levesbe főzik, Indiában currykbe, Izraelben pedig az egyik legpazarabb streetfood, a jeruzsálemi grillmix alkotóeleme, csirkehús és csirkemáj társaságában, amit hagymával, fűszerekkel pirítanak, majd pitában, tahinivel, zöldségekkel és csípős mangószósszal (amba) adnak.

Hazai terepen is van hagyománya, a zúzapörkölt sokak kedvence, rántva is remek, és levesbe is főzhetjük, például az alább ajánlott módon. Konfitálva kiváló, olcsóbb alternatívája a libamájnak: a zúzát mélyebb tepsibe vagy hőálló tálba tesszük, sózzuk, egész fokhagymagerezdeket és pár ág kakukkfüvet teszünk mellé, ráöntünk annyi felolvadt zsírt, amennyi ellepi, majd alufóliával lefedve, kb. 120 fokon, kb. 3 óráig pároljuk-sütjük. Csatos üvegekben tároljuk, kovászos kenyérrel, savanyúsággal, hagymával adjuk, ehető ajándéknak sem utolsó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.