Lassan a múlt ködébe vész a Kopaszi-gát századvégi romantikája, amit a lakóhajón éldegélő szamaras ember mellett a bűn rossz Aranyhal vendéglő testesített meg, hiszen ennek ma már nyomát sem látni. Talán csak az isten tudja, hogy az elmúlt 10–15 évben hány cikk született az itt zajló telekspekulációról és egyéb kétes ügyletekről, bár, úgy tűnik, ez cseppet sem zavarja a népeket. A Kopaszi-gát ma már afféle gigantikus szabadidőparkként üzemel, hétvégéken szó szerint ellepi a tömeg. Egyértelmű az is, hogy a vendéglátóipar alkalmazkodott a népvándorláshoz, egymásba érnek a kiülős helyek, tiszta Ráday utca, csak ott kevesebb a díszburkolat.
Noha élményünk friss, e metamorfózis hosszú évek eredménye. A Le Bistro étlapjának bevezetőjében például azt olvashatjuk, hogy már 2011 májusa óta működnek itt. „Az azóta eltelt időben folyamatosan bővültünk, fejlődünk. Konyhánk nem csupán nemzetközi, de megtalálható nálunk szinte minden nagy kedvenc kulináris hazai kedvenc is a Hekktől a Kacsa Gulyásig” – folytatódik a kissé suta beharangozó, de pont ez zavarna bárkit is? Szombat délután alig van hely, és ugyan a terasz berendezése leginkább egy elegáns tengerparti szállodát idéz, az olykor tegeződő, hátba veregetős kiszolgálástól mi jövünk zavarba. Mivel az idézett honlapi kedvcsinálóban az „árérzékenységre” is tesznek utalást, leszögezhetjük, hogy a vargányakrémleves parmezános, zöldfűszeres kenyérkockákkal (1390 Ft) túlértékelt. A parmezán helyett inkább azt érezni, hogy elsózták, a kenyérkocka meg szivacsosra ázott. A csirkemellsteak brie sajttal, pácolt aszalt gyümölcsökkel, burgonyapürével (3490 Ft) tipikus vegyes tál. A hús kitűnő, az aszalt gyümölcsköret is kellemes, csakhogy a gumiszerű sajt és az ízetlen krumplipüré sokat elvesz az élvezetből. A „kulináris házi kedvencnek” titulált hekk (2500 Ft) leginkább arról emlékezetes, hogy még sosem láttunk ilyet igazi tányéron, fém evőeszközökkel, citromkarikával tálalva (lásd képünket). Amúgy pont olyan, mint egy jobb parti büfében, és ez – az előzmények után – mindenképpen dicséretet érdemel. Ahogy a narancsos csokoládétorta is (1590 Ft), ami valóságos kis mestermű, bár azt csak félve mondanánk, hogy meg is éri a pénzét.
