kertész lesek

Le Bistro

  • kertész lesek
  • 2017. szeptember 24.

Gasztro

Lassan a múlt ködébe vész a Kopaszi-gát századvégi romantikája, amit a lakóhajón éldegélő szamaras ember mellett a bűn rossz Aranyhal vendéglő testesített meg, hiszen ennek ma már nyomát sem látni. Talán csak az isten tudja, hogy az elmúlt 10–15 évben hány cikk született az itt zajló telekspekulációról és egyéb kétes ügyletekről, bár, úgy tűnik, ez cseppet sem zavarja a népeket. A Kopaszi-gát ma már afféle gigantikus szabadidőparkként üzemel, hétvégéken szó szerint ellepi a tömeg. Egyértelmű az is, hogy a vendéglátóipar alkalmazkodott a népvándorláshoz, egymásba érnek a kiülős helyek, tiszta Ráday utca, csak ott kevesebb a díszburkolat.

Noha élményünk friss, e metamorfózis hosszú évek eredménye. A Le Bistro étlapjának bevezetőjében például azt olvashatjuk, hogy már 2011 májusa óta működnek itt. „Az azóta eltelt időben folyamatosan bővültünk, fejlődünk. Konyhánk nem csupán nemzetközi, de megtalálható nálunk szinte minden nagy kedvenc kulináris hazai kedvenc is a Hekktől a Kacsa Gulyásig” – folytatódik a kissé suta beharangozó, de pont ez zavarna bárkit is? Szombat délután alig van hely, és ugyan a terasz berendezése leginkább egy elegáns tengerparti szállodát idéz, az olykor tegeződő, hátba veregetős kiszolgálástól mi jövünk zavarba. Mivel az idézett honlapi kedvcsinálóban az „árérzékenységre” is tesznek utalást, leszögezhetjük, hogy a vargányakrémleves parmezános, zöldfűszeres kenyérkockákkal (1390 Ft) túlértékelt. A parmezán helyett inkább azt érezni, hogy elsózták, a kenyérkocka meg szivacsosra ázott. A csirkemellsteak brie sajttal, pácolt aszalt gyümölcsökkel, burgonyapürével (3490 Ft) tipikus vegyes tál. A hús kitűnő, az aszalt gyümölcsköret is kellemes, csakhogy a gumiszerű sajt és az ízetlen krumplipüré sokat elvesz az élvezetből. A „kulináris házi kedvencnek” titulált hekk (2500 Ft) leg­inkább arról emlékezetes, hogy még sosem láttunk ilyet igazi tányéron, fém evőeszközökkel, citromkarikával tálalva (lásd képünket). Amúgy pont olyan, mint egy jobb parti büfében, és ez – az előzmények után – mindenképpen dicséretet érdemel. Ahogy a narancsos csokoládétorta is (1590 Ft), ami valóságos kis mestermű, bár azt csak félve mondanánk, hogy meg is éri a pénzét.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.