chili&vanília

Nem mind arany, ami...

Gasztro

Biztosan sokan ugranak majd, hogy ez nem is aranygaluska: a hagyományos elkészítési módtól eltérően nemcsak belehempergetem a tésztagombócokat a cukros dióba, hanem még a belsejüket is megtöltöm, így extra ízes, szaftos lesz, minden falatra jut töltelék. És miért ne lehetne ugyanezt mákos változatban is eljátszani? Az eredmény mindenesetre elég meggyőző. A kelt tészta sokak számára mumus, pedig ha néhány alapszabályt betartunk, nem lehet elrontani. Az alábbi süteménynek érdemes nekiállni a közelgő ünnepeken, mondjuk, egy komótos aranyvasárnapi reggelire.

 

Mákos aranygaluska

Hozzávalók (4-6 adag)

 

1,5 dl tej

1 evőkanál cukor

2,5 dkg friss élesztő

25 dkg liszt

egy csipetnyi só

2 tojás sárgája

fél citrom reszelt héja

3 dkg vaj, olvasztva

 

A töltelékhez:

7,5 dkg darált mák

7,5 dkg porcukor

10 dkg puha vaj

1 vaníliarúd

1 narancs reszelt héja

20 dkg mazsola, beáztatva

5 dkg vaj a tepsi kikenéséhez

 

A tejet meglangyosítjuk. Hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, hogy feloldódjon. Az élesztőt belemorzsoljuk, majd 15 percig állni hagyjuk, amíg felfut. (Kb. a tizedik percnél adhatunk hozzá egy csipet lisztet, amelyet ujjunkkal elkeverünk a tejben, ez felgyorsítja a folyamatot.) A liszt legyen szoba-hőmérsékletű vagy kissé langyos (felhasználás előtt pár percre betehetjük a mikróba alacsony fokozaton, vagy pár percre a langyos sütőbe). A robotgép nagy táljába (vagy egy keverőtálba) szórjuk, összekeverjük a sóval, majd a közepébe mélyedést formázunk. Hozzáadjuk a 2 tojás sárgáját, a felfuttatott élesztőt (a tejjel), a reszelt citromhéjat, valamint az olvasztott vajat. A robotgép vagy elektromos kézi keverő dagasztókarjával elkeverjük, laza, de rugalmas kalácstésztát gyúrunk. Bucit formázunk belőle, majd egy kevés liszttel meghintett tálba helyezzük, letakarjuk, és meleg, huzatmentes helyen egy órán át kelesztjük, amíg kb. háromszorosára kel. Eközben a töltelékhez összekeverjük a darált mákot a porcukorral, valamint a vajat kikeverjük a reszelt narancshéjjal és a vaníliarúd kikapart magjával. Kivajazunk egy 23 cm átmérőjű hőálló tálat (pl. pite- vagy tortaformát). A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, átgyúrjuk, majd 15×40 cm-es téglalapot nyújtunk belőle. A tésztát megkenjük a puha vajjal, és megszórjuk a cukros mákkal. A hozzánk közelebb eső felétől indulva feltekerjük. Kb. 4 cm-es darabokra szeleteljük, és a formába tesszük, úgy, hogy maradjon köztük egy kis távolság, mivel a sütés során még nőni fognak. 40 perc alatt pirosra sütjük. Langyosan, vanília­sodóval kínáljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.