chili&vanília

Nem mind arany, ami...

Gasztro

Biztosan sokan ugranak majd, hogy ez nem is aranygaluska: a hagyományos elkészítési módtól eltérően nemcsak belehempergetem a tésztagombócokat a cukros dióba, hanem még a belsejüket is megtöltöm, így extra ízes, szaftos lesz, minden falatra jut töltelék. És miért ne lehetne ugyanezt mákos változatban is eljátszani? Az eredmény mindenesetre elég meggyőző. A kelt tészta sokak számára mumus, pedig ha néhány alapszabályt betartunk, nem lehet elrontani. Az alábbi süteménynek érdemes nekiállni a közelgő ünnepeken, mondjuk, egy komótos aranyvasárnapi reggelire.

 

Mákos aranygaluska

Hozzávalók (4-6 adag)

 

1,5 dl tej

1 evőkanál cukor

2,5 dkg friss élesztő

25 dkg liszt

egy csipetnyi só

2 tojás sárgája

fél citrom reszelt héja

3 dkg vaj, olvasztva

 

A töltelékhez:

7,5 dkg darált mák

7,5 dkg porcukor

10 dkg puha vaj

1 vaníliarúd

1 narancs reszelt héja

20 dkg mazsola, beáztatva

5 dkg vaj a tepsi kikenéséhez

 

A tejet meglangyosítjuk. Hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, hogy feloldódjon. Az élesztőt belemorzsoljuk, majd 15 percig állni hagyjuk, amíg felfut. (Kb. a tizedik percnél adhatunk hozzá egy csipet lisztet, amelyet ujjunkkal elkeverünk a tejben, ez felgyorsítja a folyamatot.) A liszt legyen szoba-hőmérsékletű vagy kissé langyos (felhasználás előtt pár percre betehetjük a mikróba alacsony fokozaton, vagy pár percre a langyos sütőbe). A robotgép nagy táljába (vagy egy keverőtálba) szórjuk, összekeverjük a sóval, majd a közepébe mélyedést formázunk. Hozzáadjuk a 2 tojás sárgáját, a felfuttatott élesztőt (a tejjel), a reszelt citromhéjat, valamint az olvasztott vajat. A robotgép vagy elektromos kézi keverő dagasztókarjával elkeverjük, laza, de rugalmas kalácstésztát gyúrunk. Bucit formázunk belőle, majd egy kevés liszttel meghintett tálba helyezzük, letakarjuk, és meleg, huzatmentes helyen egy órán át kelesztjük, amíg kb. háromszorosára kel. Eközben a töltelékhez összekeverjük a darált mákot a porcukorral, valamint a vajat kikeverjük a reszelt narancshéjjal és a vaníliarúd kikapart magjával. Kivajazunk egy 23 cm átmérőjű hőálló tálat (pl. pite- vagy tortaformát). A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkára borítjuk, átgyúrjuk, majd 15×40 cm-es téglalapot nyújtunk belőle. A tésztát megkenjük a puha vajjal, és megszórjuk a cukros mákkal. A hozzánk közelebb eső felétől indulva feltekerjük. Kb. 4 cm-es darabokra szeleteljük, és a formába tesszük, úgy, hogy maradjon köztük egy kis távolság, mivel a sütés során még nőni fognak. 40 perc alatt pirosra sütjük. Langyosan, vanília­sodóval kínáljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.