chili&vanília

Gravlax

Gasztro

Három, kettő, egy – indul a karácsonyi visszaszámlálás. Jöjjön hát elsőként az elegáns előétel. A gravlax készítése Skandináviából származó pácolási eljárás, amelynek során a halfilét sós-cukros-fűszeres keverékben hagyjuk állni 12–72 órán át. A lazac húsa az érlelés során tömörebb, feszesebb, élénkebb narancssárga és vajpuha lesz. Maga a gravlax kifejezés annyit jelent: (sóba) temetett lazac – azok a szegényebb észak-európai halászok, akik nem engedhették meg maguknak, hogy hordóban tárolják a halat, besózták, majd nyírfakéregbe bugyolálták-temették. A cél eredetileg a tartósítás volt, ma már elsősorban kulináris-hedonista megfontolás vezérli az effajta érlelést. Ennek megfelelően a kötelező, a kémiai feladatát elvégző són és cukron kívül kerülhet a keverékbe további fűszer is, például édesköménymag, citrusok, kapor – esetleg utóbbi helyett fenyőág, ahogy az eredetileg szokás volt. Ahány séf és ahány recept, annyiféle változat és arány, az 1:1 só-cukor egy megbízható kiindulási alap. Vékonyra szeletelve nagyszerű blinivel, pirítóssal, kaláccsal, natúr vagy tormás krémsajttal, vagy csak úgy magában, narancslével, olívaolajjal megcsepegtetve (gránátalmával, apróra kockázott datolyaszilvával megszórva – például).

 

Házilag érlelt citrusos lazac (gravlax)

Hozzávalók (6-8 adag)

 

1 kg lazacfilé (bőrös vagy bőre nélküli)

20 dkg kristálycukor

20 dkg só (lehetőség szerint durva szemű)

1 narancs reszelt héja

1 citrom reszelt héja

2 teáskanál édesköménymag

2 csokor kapor

 

A lazacfilét konyhai papírtörlővel szárazra töröljük, és csipesszel kihúzzuk belőle a tapintható szálkákat. Egy tálban összekeverjük a cukrot, sót, a narancs és a citrom reszelt héját, valamint az édesköménymagot. Egy akkora jénait vagy tepsit, amelyben kényelmesen elfér majd a lazacfilé, kibélelünk frissen tartó fóliával. A fűszerkeverék felét rászórjuk. Ráfektetjük a lazacot – ha bőrös, akkor bőrös felével lefelé –, majd a tetejére szórjuk a sós-cukros keverék másik felét. Rátesszük a két egész csokor kaprot. A lazacot alaposan, többszörösen bebugyoláljuk a fóliába. 3 órát szobahőmérsékleten állni hagyjuk, ezalatt kissé feloldódik a cukor és a só. Ekkor a becsomagolt lazac tetejére helyezünk egy tálcát vagy tányért, majd erre 3-4, kb. 40 dkg-os konzervet teszünk. Ezek nehezékként szolgálnak, segítségükkel kissé lenyomjuk a lazacot, így tömörebb és formásabb lesz. Hűtőbe tesszük, és minimum 12 órán át pácoljuk. 24 vagy 48 óra is lehet ez – minél hosszabb ideig áll, annál szárazabb, tömörebb és intenzívebb ízű lesz a lazac. A pácolást követően kivesszük a hűtőből, az összes hozzávalót eltávolítjuk róla, folyóvízben alaposan leöblítjük, és szárazra töröljük. Tálaláskor éles, vékony pengéjű késsel egészen vékony szeleteket vágunk a lazacból. A hűtőben kb. egy hétig áll el.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.