étel, hordó

Paletta

  • ételhordó
  • 2018. február 20.

Gasztro

Úgy öt éve kísérjük figyelemmel a Tompa utca 28. szám alatti üzlethelyiség szomorú történetét; cinikusan mondhatnánk azt is, hogy gyönyörködünk a „változatosságában”. E rövid idő alatt sok mindenen ment keresztül ez a néhány négyzetméter, nyitottak itt kocsmát és kifőzdét, pizzériát és cukrászdát, már az is hatalmas sikernek számított, ha a bejzli két nyarat megélt. Minden bizonnyal átok ül rajta, pedig a gyászos próbálkozások között voltak kifejezetten biztatók is, például 2013-ban egy cukrászdában először itt kóstoltunk sós karamellás fagylaltot, és azóta sem ettünk ahhoz foghatót.

Most ismét új tulaj érkezett, a különbség annyi, hogy messziről jött, bár nem ismeretlen katonáról van szó. Sok helyen olvastunk már a boglári és keszthelyi Paletta éttermek sikereiről, a hangsúlyos lokálpatriotizmusról, a helyi alapanyag kizárólagosságáról, így igazán nagy meglepetés, hogy Pesten is tanyát vertek, pláne itt.

Szombat este telt ház fogad, a választék szerény, de izgalmas. Háromféle előétel, két leves, hét főétel és két desszert. Az étlapon a balatoni szálat a keszthelyi tokhal, a fenyvesi Angus pofa és a káptalantóti mangalica húzza, de utóbb kiderül, hogy majdnem az összes ételnek van köze a tóhoz: a pincér nemcsak a tálalásban jeleskedik, de mindent el is mond a felszolgált étel alapanyagainak forrásáról, illetve a konyhai műveletekről.

Nem csak ettől az előadástól jövünk zavarba. Hiába próbáljuk ki az étlap jelentős részét, a kritikát igazából egy szóval elintézhetjük: nagyszerű. Legyen szó vörösboros, töltött káposztás őzerőlevesről (1450 Ft), házi rikottás, sós mandulakrémes, fokhagymás dödölléről (1350 Ft), karfiolos-diós rizottóról (2150 Ft), zellerpürés rántott szeletről (3350 Ft), szarvasgombás tanyasi csirkéről (3350 Ft) vagy éppen fagylaltos aranygaluskáról (1150 Ft), csak a legjobbakat mondhatjuk, ráadásul úgy, hogy a szerviz során nyoma sincs nagyképűségnek és lesajnálásnak. Reméljük, hogy a pesti Palettában az újdonság varázsának múltával is sikerül megőrizni az összes jó szokást, és a hely eddig elátkozott szelleme sem fog beleszólni az üzletmenetbe.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.