étel, hordó

Paletta

  • ételhordó
  • 2018. február 20.

Gasztro

Úgy öt éve kísérjük figyelemmel a Tompa utca 28. szám alatti üzlethelyiség szomorú történetét; cinikusan mondhatnánk azt is, hogy gyönyörködünk a „változatosságában”. E rövid idő alatt sok mindenen ment keresztül ez a néhány négyzetméter, nyitottak itt kocsmát és kifőzdét, pizzériát és cukrászdát, már az is hatalmas sikernek számított, ha a bejzli két nyarat megélt. Minden bizonnyal átok ül rajta, pedig a gyászos próbálkozások között voltak kifejezetten biztatók is, például 2013-ban egy cukrászdában először itt kóstoltunk sós karamellás fagylaltot, és azóta sem ettünk ahhoz foghatót.

Most ismét új tulaj érkezett, a különbség annyi, hogy messziről jött, bár nem ismeretlen katonáról van szó. Sok helyen olvastunk már a boglári és keszthelyi Paletta éttermek sikereiről, a hangsúlyos lokálpatriotizmusról, a helyi alapanyag kizárólagosságáról, így igazán nagy meglepetés, hogy Pesten is tanyát vertek, pláne itt.

Szombat este telt ház fogad, a választék szerény, de izgalmas. Háromféle előétel, két leves, hét főétel és két desszert. Az étlapon a balatoni szálat a keszthelyi tokhal, a fenyvesi Angus pofa és a káptalantóti mangalica húzza, de utóbb kiderül, hogy majdnem az összes ételnek van köze a tóhoz: a pincér nemcsak a tálalásban jeleskedik, de mindent el is mond a felszolgált étel alapanyagainak forrásáról, illetve a konyhai műveletekről.

Nem csak ettől az előadástól jövünk zavarba. Hiába próbáljuk ki az étlap jelentős részét, a kritikát igazából egy szóval elintézhetjük: nagyszerű. Legyen szó vörösboros, töltött káposztás őzerőlevesről (1450 Ft), házi rikottás, sós mandulakrémes, fokhagymás dödölléről (1350 Ft), karfiolos-diós rizottóról (2150 Ft), zellerpürés rántott szeletről (3350 Ft), szarvasgombás tanyasi csirkéről (3350 Ft) vagy éppen fagylaltos aranygaluskáról (1150 Ft), csak a legjobbakat mondhatjuk, ráadásul úgy, hogy a szerviz során nyoma sincs nagyképűségnek és lesajnálásnak. Reméljük, hogy a pesti Palettában az újdonság varázsának múltával is sikerül megőrizni az összes jó szokást, és a hely eddig elátkozott szelleme sem fog beleszólni az üzletmenetbe.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.