étel, hordó

Pearl Harbor

  • ételhordó
  • 2018. április 22.

Gasztro

Tizenöt éve nyílt meg a Stop Shopnak nevezett bevásárlóközpont a Bécsi út Vörösvári úthoz közel eső szakaszán, ami az egyik legocsmányabb építészeti ámokfutás az egyébként is sokat szenvedett Óbuda történetében. Ilyen tájsebeket idehaza is általában autósztrádák közelében ejtenek, bár úgy tűnik, hogy e szabályt erősítő kivétel csak minket zavar. Szombat délután valóságos tömegjeleneteknek vagyunk szemtanúi, úgyhogy meg sem lepődünk azon, hogy az itt működő étteremben is csak szerencsével sikerül asztalt szereznünk.

Noha a beharangozóban „letisztult, innovatív belsőépítészeti megoldásokat” emlegetnek, főleg a hajókötelek maradnak emlékezetesek, és persze a szerencsétlen névválasztás, hiszen hiába tekinthető „földrajzilag” Hawaii gyöngyszemének Pearl Harbor, ha mindenkinek a második világháború jut az eszébe róla. Igaz ez akkor is, ha itt Pearlnek az emeleti bowlingtermet, Harbornak pedig a bisztrót nevezik. A személyzetet sem öltöztették be tengerészgyalogosnak vagy japán pilótának, az amúgy kedves és közvetlen srácok szerencsétlenkedésünket látva egyből mutatják, hogy hová akasszuk a kabátunkat. (Hol vagyunk már a múlt századtól, amikor még a „lesegítés” meg a ruhatár dukált?)

Noha kissé túlzónak érezzük azt a szöveget, hogy „ételeink vendégbarát kiszolgálással a legkiválóbb alapanyagokból, a legmodernebb konyhatechnoló­giával elkészítve kerülnek asztalodra”, a választékra nem lehet panasz. A Harbor padlizsánkrém zöldségkavalkáddal, pizzakenyérrel (1390 Ft) kifejezetten kedvünkre való, ami a lágy krémet és a ropogós pizzakenyeret illeti, bár a kavalkád kifejezés használata súlyos aránytévesztés. A narancsos sütőtökkrémleves pirított magvakkal (1190 Ft) legfeljebb a túlzásba vitt narancsléhasználattól emlékezetes, amivel sikerült annyira elnyomni a sütőtököt, hogy ennyi erővel kihozhattak volna csontlevest is. A pikáns, roppanós bundában sütött fetakrémes csirkemell (2790 Ft) korrekt, mint egy 40 éves könyvelő, akinek nincsenek szörnyű álmai; kétségtelen, hogy a bunda is derekasan roppan, de azt meg nem tudnánk mondani, hogy mitől pikáns.

Viszont a Harbor felfújt belga csokival és vaníliafagylalttal (1290 Ft) valóban izgalmas, így hát azt a nemrég szárnyra kapott, minden bizonnyal vitatható „szakértői” megállapítást igazolja, hogy a pesti cukrászdák színvonala meredeken zuhan, ezért, ha édességre vágyunk, inkább járjunk étterembe.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.