chili&vanília

Retek a hétköznapokon

Gasztro

Tormás labneh sült retekkel

Húsvét után drasztikus hanyatlásnak indul a retekfogyasztásunk, az ünnepi asztalon még főszerepet játszó csokrok jóval ritkábban, csak úgy mellékesen kerülnek a kosarunkba, micsoda nagy hiba! Franciaországban például óriási kultusza van a zsenge tavaszi – hosszúkás, piros-fehér – reteknek, amelyet már szerencsére hazai kis kertészeteink is termesztenek és árulnak. A tavaszi piros hónapos retek sok petrezselyemmel, citromlével, olívaolajjal összeforgatva remek, ha pedig jó minőségű tonhal vagy szardínia, esetleg kecskesajt vagy feta kerül rá, kiváló villámvacsora. Levelét nehogy kidobjuk, levesként, pesztóként, zöld fűszerolajként lehengerlő. A legnagyobb meglepetést azonban úgy okozza, ha sütőben megsütjük. Ezzel az eljárással a retek édesebb lesz, kesernyés, csípős ízjegyeit elveszíti. Színe kissé tompul, de megmarad. Nagyszerű köret sültek mellé vagy csak úgy magában, például az alábbi tormás labneh ágyon. A labneh az egyik jellegzetes fogása a levantei konyhának (ez a terület földrajzilag ma Szíriát, Libanont, Izraelt, Palesztinát és Jordániát foglalja magába), de hasonló technológiával készített krémsajtot fogyasztanak Törökországban, Egyiptomban vagy Indiában is. Valójában egy lecsepegtetett, sűrű, krémes joghurtról beszélünk, amelyet többnyire friss kenyérrel, pitával és olívaolajjal kínálnak, általában a mezze (sok apró, közösen elfogyasztott előétel) részeként. Házilag is egyszerű elkészíteni, de akinek nincs türelme kivárni, amíg lecsepeg, helyettesítheti sűrű görög joghurttal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.