Húsvét után drasztikus hanyatlásnak indul a retekfogyasztásunk, az ünnepi asztalon még főszerepet játszó csokrok jóval ritkábban, csak úgy mellékesen kerülnek a kosarunkba, micsoda nagy hiba! Franciaországban például óriási kultusza van a zsenge tavaszi – hosszúkás, piros-fehér – reteknek, amelyet már szerencsére hazai kis kertészeteink is termesztenek és árulnak. A tavaszi piros hónapos retek sok petrezselyemmel, citromlével, olívaolajjal összeforgatva remek, ha pedig jó minőségű tonhal vagy szardínia, esetleg kecskesajt vagy feta kerül rá, kiváló villámvacsora. Levelét nehogy kidobjuk, levesként, pesztóként, zöld fűszerolajként lehengerlő. A legnagyobb meglepetést azonban úgy okozza, ha sütőben megsütjük. Ezzel az eljárással a retek édesebb lesz, kesernyés, csípős ízjegyeit elveszíti. Színe kissé tompul, de megmarad. Nagyszerű köret sültek mellé vagy csak úgy magában, például az alábbi tormás labneh ágyon. A labneh az egyik jellegzetes fogása a levantei konyhának (ez a terület földrajzilag ma Szíriát, Libanont, Izraelt, Palesztinát és Jordániát foglalja magába), de hasonló technológiával készített krémsajtot fogyasztanak Törökországban, Egyiptomban vagy Indiában is. Valójában egy lecsepegtetett, sűrű, krémes joghurtról beszélünk, amelyet többnyire friss kenyérrel, pitával és olívaolajjal kínálnak, általában a mezze (sok apró, közösen elfogyasztott előétel) részeként. Házilag is egyszerű elkészíteni, de akinek nincs türelme kivárni, amíg lecsepeg, helyettesítheti sűrű görög joghurttal is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
