kertész lesek

Saskert

  • kertész lesek
  • 2017. július 8.

Gasztro

A gödöllői HÉV vonalának híres állomása Nagyicce, ami nem városrészt jelöl, hanem az egykori kocsmát, ami állítólag már a 18. század végén üzemelt. De amikor 1888-ban – még csak Cinkotáig – megindult a helyiérdekű, már az összes állomáshoz és megállóhelyhez szervesen kapcsolódott valamiféle vendéglátóhely, és ez nagyjából száz éven át változatlan maradt. A mai utasok inkább otthon múlatják az időt (vagy legalábbis nem a HÉV-megállóban), de úgy tűnik, vannak még, akik e múlt századi hagyományba kapaszkodnak. Itt van mindjárt Nagyicce és Sashalom állomások között, a Veres Péter út 29. alatt az a kerthelyiség, ami stílusosan a Saskert nevet viseli, bár a külsőségeket illetően az időutazás csak 20 évre visszamenő. A tüdőszín falú családi ház, a homlokzatra festett fehér sas, a „Saskert Vendéglő” felirat betűtípusa mind-mind a kilencvenes éveket idézi, miként a rönkfából ácsolt kinti asztalok is. Honlapjuk szerint 2012-ben nyitottak, tavaly megújultak, de ennél sokkal fontosabbnak tűnik, hogy: „hagyományos, magyaros ételeket és pecsenyéket” kínálnak a „gasztronómia szerelmeseinek”. Mindezt a magyaros ízelítő nevű hidegtál (1490 Ft) nem erősíti meg. Az átlagos szárazkolbászon és a lila hagymán kívül semmi értékelhető nincs a tányéron, ha csak az ipari ementálit, a gépsonkát és az íztelen paradicsomot nem akarjuk lepontozni. A fokhagymakrémleves (890 Ft) csak azért jobb egy fokkal, mert azt tulajdonképpen nem lehet elrontani. Nagyon. A kecskesajt roston, pesztós salátával, ropogós paradicsomos bagettel (2190 Ft) három hajszálvékony sajtot, sűrű, ízetlen salátát (pesztó nuku) és a már ismert paradicsomot jelenti, a békebeli óriás bécsi szelet (1990 Ft) nem titkoltan rántott sertésborda, a csípős marhapörkölttel töltött ún. tüzes tócsni (1990 Ft) meg egyáltalán nem csíp. Különben a húsok hozzák az átlagot, az pedig már-már megható, hogy mindhárom ételt (lásd képünk) ugyanolyan sárgarépa-saláta kombinációval díszítették. Azért kíváncsiak lennénk, hogy mit szólnának ehhez az ételdekorhoz vagy a gépsonkához azok, akik valóban a „gasztronómia szerelmeseinek” tartják magukat. Röhögnének? Felháborodnának? Nos, ez az, amit mi már soha nem fogunk megtudni.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.